Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom
Hazai és külföldi irodalom. 283 zenekarra, mely a szokásos vonósegyüttesen kívül (brácsa nélkül) fuvolával, c-klarinéttal, és c-trombitával vaii kiegészítve. Egyszerűen s áttetszőén harmonizált témabemutatás után az első variáció a két hegedű-szólam közt osztja fel a témát, a második variáció a fuvola és a klarinét számára hozza a íogondolatot, a harmadikban (Minőre) moll hangsorba átírt trombitafanfárt hallunk, a negyedik variáció egy szellemesen felépített fugato rész ugyancsak az első népdaltémából alakítva, s az egész művet hatásosan s felfokozottan fejezi be a főtémát mégegyszer hozó Finale. A jól hangzó mű nagyon könnyen adható elő ; minden nagyobb nehézség nélkül játszhatók az egyes szólamai. Fafúvói is könnyű szerepet játszanak ; a trombita szintén. A vonósai közül a brácsa, mint sok helyen ritka hangszer, pedig hiányzik. Az Esik eső című ifjúsági vonósegyüttesre készült mű Bartók Béla Békésmegyében gyűjtött nagyon kedves katonaénekének a feldolgozása. A zenekara három részre osztott hegedű, majd brácsa, cello, s gordon szólamból áll. Maga a mű hármastagolású formai felépítést mutat. Az egyes népdalsorok találkozási pontját ellenpontozatos motívum hidalja át, amely később is megtalálható, mikor a téma fenn Van a felső szólamban. Középső része dur hangsorban hozza a népdaltéma első motívumát, de ellentétes irányban megrajzolva. Megfelelő visszavezető rész után nyolcadmozgású ellenpont kíséretében szólal meg ismét a főtéma. I)r. Gárdonyi Zoltán: Kánon okt. (í-ra és Szabadságkánon. Magyar Kórus kiadása, illetve az „Énekszó“ folyóirat melléklete, 1937. Az ifjúsági karéneklésünk irodalmának a nagyszerű lendülete egymás után ajándékozza meg iskoláink növendékeit nagyszerű, új, s ízig-vérig magyar kórusokkal. Az énekkarok számára különösen hálás feladat a kánon- éneklés. Gárdonyi okt. 6-i kánonja komoly, elmélyedő hangjával, s a Szabadság-kánon izzó magyar tüzével egyetlen iskolai kórusnak a műsoráról sem hiányozhat. Mindkettő négyszólamú együttest igényel. l)r. Gárdonyi Zoltán : Magyar Graduál-ének. Az Evangélikus Népiskola 1937. évi decemberi számának a Kántori Rovatában jelent meg először, azóta a szerző saját maga is kiadta. Közepes nehézségű vegyeskar. Szövegének a forrása : Magyar Lelkióra, 1730. Ennek a nemesveretű, erőteljes, s szinte markáns szövegnek megfelelően a kórus alaphangjai is régies színezetű ; nemcsak a tartalmánál fogva, hanem a női-kar, vagy a férfi-kar szájába adott drámai uniszonók, a tercnélküli kadenciális hármashangzatok segítségével is. Az egész kórusban ezenkívül bizonyos népies vonás jelentkezik. Iskolai vegyeskarok számára is hálás feladat ez a mű ; bár a magas tenor szólama kényes feladatot ró az énekesekre. Budapest. Kapi-Klárik Jenő. Der junge Nietzsche. Von W. F. Oltó. (A weimari Nietzsche—-Archiv-ban a filozófus 90. születésnapján tartott előadás.) 1936. Klostermann, Frankfurt a/M. A görögséghez, benne : Dionysoshoz való viszonya Xietzschére döntő jelentőségű, ezért ez a nagy' művészettel megírt tanulmány az egész X. megértésére nézve nagyfontosságú. Nem a természettudomány vagy ismeretelmélet, hanem a heroikustragikus görögség felől jutott X. a filozófiához : ezért az alkotó ember, a művészi teremtő-erő lett főproblémája. A görögségben is nem a késői, csendes szépségben beteljesülő, rezignált nemzedékek, hanem a friss erejű, heroikus kor vonzotta. Ezt érezte önmagára és korára nézve termékenyítőnek, mert számára a görögség és általában : a tudomány — életet alakító élmény. Az igazságnak nem szabad hideg, a megismerő életére nézve következmény nélküli ténynek maradnia ; sőt : eleven életet megismerni, megérteni csak akkor lehet, ha bennünk rokon-lélek reagál a megismerendő, felidézendő életre. „Hasonló a hasonló által ismerszik meg“ — mondja N. a görögökkel. Ilyen teljes emberi megértés, átélés törekvésével közeledett ifjúságának legnagyobb problémája : a görög tragédia megszületése felé. Nem a történeti fejlődés adatait kutatta, hanem a legnagyobb kérdést vetette fel : mi a benső össze
