Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom
284 Hazai és külföldi irodalom. függés Dionysos és a tragédia között? A tragédia ősgyökerét kereste a görögség, sőt a világ létében, s ezt találta meg a dionysosi ősvilágban. Az elpusztíthatatlan, romboló-alkotó életmámor, életerő, mely az életet éppen tragikus- halálos legfelsőbb izzásában igenli meg, s a legnagyobb szenvedést, a benne megnyilvánuló hősi nagyságot élvezni tudja : ez a dionysosi életmámor szülte“ a tragédiát. Ám a Lét ősi, vajúdó mélységeinek feltárülásából csak úgy születhettek meg a tragédia örök, plasztikus alakjai, hogy megnyilatkozott a másik nagy isten : Apollon tiszta formákat alakító szelleme is. — S ebben van a görögség nagysága : szembenézni a Lét minden borzalmával, sőt ebben a küzdelmes-tragikus Létben gyönyörködni s benne az élet és művészet örök plasztikus alakjait megteremteni. S innen jut N. a művészi alkotás értelméhez általában. Minden szenvedésnek, vajúdásnak az az értelme, hogy belőle valami nagy szülessék meg. Antigone és Sokrates tragédiájának kettős értelme van : hogy lényük idea-szerű, példakép-szerű teljességét elérje és hogy a velük szenvedő művész — Sophokles és Platon — alakjaikat örök szoborba öntse. így — s itt jutunk N. centrális gondolatához — a művészet a Létbe van beágyazva, mint annak kiteljesedése (telosa). A világ, az Élet borzalma és szenvedése azért van, hogy e vajúdásból a Szépség megszülethessék : a Lét csonka volna a Művészet nélkül, mert a Lét chaosa a Művészetben éri el kikristályosodásának tetőpontját. így a művészet : az élet megváltója, mert általa az Élet saját szenvedéseiben gyönyörködni tud. De a művészetnek nem volna meg ez a varázsereje, ha maga a Lét nem törekednék arra, hogy tökéletes, belülről nőtt, szoros formákat hozzon létre s ezzel eljusson a maga teljességéhez. Ami az ásványok világában a kristály, az az emberi természetben a művészet. Ezzel N. nemcsak a művészet metafizikáját teremtette meg, hanem a Lét kérdését is új megvilágításba helyezte ; a Lét értelme : szenvedés, vajúdás árán, a halál meredélyén nagyot, szépet alkotni. Röviden összefoglalva : N. érdeme, hogy az igazi tudomány és művészet exisztenciális voltát felismerte. Az igazi tudomány nem merülhet ki részletkutatásokban, hanem világképre, egészre, elevenre törekszik s ezzel az életet alakítja (Platon !) s az igazi művészet nem az élettől elvonatkozó, pusztán esztétikai élmény, hanem : az életnek önmagára ismerése és legfensőbb beteljesedése. N. a saját kora akkor még rejtett rémeivel is szembenézett : előrelátta a gépies, materialisztikus, a liberálizmust szabadosságba túlzó, csak jólétet akaró, benső fegyelmet és ideálokat nélkülöző kor katasztrófáját. Most — mondja Otto - Európa, s a német nemzet különösen, a formák felbomlásának, a dionysosi ősvilági erők vajúdásának állapotában van. Sokan felismerik, hogy e korban N. különösen aktuális. Nos — idézi Otto N.-nek Schopenhauer-ről mondott szavait — : ,,Itt a filozófusotok — keressétek a hozzá tartozó kultúrát !“ Kunszentmiklós. Kövendi Dénes. Das Parisurteil, von Karl Reinhardt. (Klostermann, Frankfurt a/M.) Az Ilias filozófiáját, a benne — szétdarabolhatatlan egységes művé összeforrott —• két világ képét kapja e szép tanulmányban az olvasó. Páris és a három istennő mítosza a Kr. e. VI. századból való „Kypriá“- ban maradt fenn, ezért magát e mítoszt is későinek, Homéros utáninak vélték, annál inkább, mert még a nagy Wilamowitz is azt gondolta, hogy ami hősi, véres, kemény, könyörtelen, az az Ilias ős-eredeti rétege, s ami ezzel a szellemmel ellenkezik : későbbi betoldás. így betoldásnak minősítették az Ilias XXIV. É. 29—30. sorát, ahol világos utalás van Páris ítéletére. („Aki (Páris) az istennőket (Héra és Athénét) megsértette, midőn karámjához jöttek, ám amazt (Aphroditét) magasztalta, aki bujaságának oly sok fájdalommal járó kielégülését megszerezte“). A Páris-ítélet késői voltát megdöntötte egy archeológiái lelet : Spárta mellett Artemis Orthia szentélyében egy Kr. e. 700 körüli időből való elefánté csont-fésűt találtak, mely P. ítéletét ábrázolja. — Különben az istenek párt
