Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 6. szám - Horváth Károly: Az énektanítás időszerű kérdései
270 Horváth Károly : Az énektanítás időszerű kérdései. tudást a száraz hangjegyolvasással, és néhány szabály betanításával véli elintézni. S ha van is, aki az ajánlott Nótáskönyvekben kifogásolja a „szabályok“ hiányát, fentiek alapján bizonyára belátja, hogy a hiány csak látszólagos, és a törvénynek úgy van értelme, ha azt a tanulók állapítják meg érzékeléssel, s rajzzal, grafikonnal rögzítik. Gyakorlatok. Az érzékelés útján elsajátított elméleti tudományok tudatos alkalmazására és egyúttal a dalokban előforduló technikai nehézségek leküzdésére szolgálnak a gyakorlatok. Ez sem cél tehát, csak eszköz a daltanulás érdekében, akár könyvből, akár táblai rajzról, akár ujj- mutatásra énekeltetjük. Már az I. o. első óráin megfigyeltetjük a szöveges dal és a szövegtelen gyakorlat értelmét, és különbözőségét a könyvben. A szövegtől független melódia — bizonyos fokig abszolút zene-érzékelése ez. Kiválóan alkalmas a gyakorlat a tanulók egyéni képességeinek elbírálására. Vannak egészséges zenei érzékű tanulók, akik a szöveges dalokat kifogástalanul énekelik, s az absztrakt melódia reprodukálására képtelenek. Ezek természetesen — dacára szöveges zenei fantáziájuknak — sohasem lesznek az énekkarnak teljesen megbízható tagjai. A gyakorlatok kóruséneklésének útja: hangnem, ütem, ütemezés megállapítása; a nehezebb melodikus lépések, ritmikus képletek megpróbálása ; éneklés ütemezés nélkül, esetleg mindjárt azzal, hangárnyalás. Mivel hangképző gyakorlatok úgyis minden órán szerepelnek, a pontosabb, betűkkel való hangelnevezést jobbnak tartom, mint a szolmizálást, főleg az alsó osztályokban. Felsőbb osztályokban inkább szolmizálni kell. A számonkérés alkalmával a párszavas elméleti, szóbeli felelet mellett minden felelő énekeljen nemcsak dalt, hanem gyakorlatot is. Ez természetesen nem fog mindenkinek egyformán sikerülni. De mindjárt az I. o. első óráin vezessük rá a gyermekeket arra, hogy a zenei képesség adomány, amelyet azonban Istenünk nem egyformán mért ki, s ha valakinek kevesebb jutott, arról nem tehet, azért kinevetni nem szabad, mert kellő buzgósággal utolérheti a többit. Ez egyfelől vigasz a botfiilűek- nek, hogy szorgalommal pótolhatják a hiányt, másfelől memento a jóhallásúaknak, hogy az isteni adományt ne tekintsék egyéni érdemnek. Dal. Az iskolai énektanulás célja, a tanítás legfontosabb momentuma a dal. Hangulatos előkészítésének az énekpedagógiai munkák általában nagy fontosságot tulajdonítanak, és sok időt fordítanak reá. Lehet, hogy elemi fokon, ahol tankönyv nincs és a dalszövegek appercipiálása egyúttal beszéd- és értelemgyakorlat is, valóban szükség van erre ; a középiskolában azonban — én úgy látom — a
