Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 6. szám - Horváth Károly: Az énektanítás időszerű kérdései
Horváth Károly : Az énektanítás időszerű kérdései. 269 nem is kell tanulni énekórán, mert az ő hangjuk mindig ráfér a g-kules vonalrendszerére. Fiúknál pedig a mutálással összefüggésben szépen megértethető. Mélyebb (basszus !) lett a hangod. Amelyik c-t eddig mélynek éreztél és a vonalrendszer alá írtál, most már magas, írjuk a vonalrendszer fölé. Onnan jött a hangod lefelé, jöjjünk mi is és nézzük, mostani hangodat hogy írjuk le? Stb. A ritmikus jelenségek érzékeltetésére legalkalmasabb énekórákon a szavak, szótagok ritmusának, időmértékének megfigyelése. Ezért hamarosan tisztáznunk kell magyar nyelvtani tanulmányokra való hivatkozással, melyek a hosszú és rövid magánhangzók. Ha ezt tudják, megérzik a spondeus (Ádám), dactylus (Sárika), anapes- tus (Elemér) lüktetését, sőt karácsonyra már a synkopa (karácsony) sántikálását is egyelőre 4/4 ütemben, s a trocheus (gólya) és jambus (veréb) beosztását a % ütemben, természetesen latin nevük nélkül. A nyolcadokat az „ici-pici“-hez hasonló osztások jól érzékeltetik, s most már könnyű lesz az addig 4/4-ben tanult képleteket 2/4-re átértékelni. Sőt év vége felé nem lesz nehéz szavakon megtanítani a magyaros trocheust (Évi !) és jambust (nahát !) sem. Alkalmas szavakon megtaníthatjuk a rendkívüli metrikai beosztásokat is, pl. a triolát (fekete, Ilona, triola) is a III. osztályban. Az ütemek is jobban élnek, ha az egyszerű páros ütem nemcsak egy törtszám, hanem az induló üteme, az egyszerű páratlan a keringőé, a négyes ütem pedig a csárdásé, vagy akár a tangóé. Nagy fejtörést okozott tanítványaimnak az ütemek különböző értékű egysége, pl. a 2/4,2/8,4/8. De mikor egy pár kérdéssel rávezettem őket, hogy a szalagjukat méterrel, az utakat kilométerrel, a cukrot kilóval, az orvosságot grammal mérik, kezdtek feleszmélni. A dolog azonban csak akkor lett világos, mikor lerajzoltuk vonal-Lacival, hogy a 2/8 ütem : két kisdiák, a 2/4 ütem : két nagydiák. Ha az elsőnek még kardja, esetleg tollas csákója van a hangsúly kedvéért, a rajz még jobb. A kétszólamú éneklésbe egy kis módszeres előkészítéssel a II. o. könnyen belejön. Alkalmas előgyakorlat megfigyeltetni, hogy énekeinkbe beleszólhat a tapsolás, csengő, harang stb. hangja. Daloljunk, s egy csoport harangozzon : bim, bam. Aztán cseréljen szerepet a két csoport. Találjunk ki mondókát, s egy csoport kopogja hozzá hangjával: kipp, kopp. Próbálkozzunk aztán egy ehhez hasonló dallal (Nótáskönyv), később jöhet egy kánon, majd egy valódi polifon szerkezet, és csak legutoljára két harmonikus szólam (tere-, sext- ldsérettel). Kánonok páronként való énekeltetése kiválóan alkalmas eszköz az énekkari sorozásnál az alkalmasok kiválasztására. Az elmondottak nem adnak kimerítő képet az elmélet tanításáról, csak kiemelnek néhány jelentős mozzanatot, és annak megoldására igyekeznek gyakorlati tanácsot adni. Szándékosan időztünk ennél a témánál hosszasabban, mert itt vannak a legnagyobb eltérések. Szerencsére azonban alig akad már olyan özönvízelőtti ének- pedagógus, aki a táblára írt puszta szövegből tanít, s az elméleti
