Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 5. szám - Megjegyzések

Megjegyzések. 2.33 Felvidék hegyeiről van szó, összefoglalásra és begyakorlásra kevés az óra végén öt perc. A lánchegységek nevét, akár csak az Alpok vonulatait, ott az órán kell begyakorolni sokszoros elmondatással, mert különben nem lesz a munka eredményes. Hogy mindenki megtanulja, arra tizenöt perc is kevés. A II. b) osztály földrajzában a szép tárgy megkívánja a vetítést. Okos dolog is, különösen a görög nyelvet nem tanító gimnáziumokban, ahol ma már kevesebbet hall a tanuló az ógörög szellemi élet alkotásairól. De a tízperces vetítés keveset fog mutatni. A vetítést külön órára érdemesítettem volna. A IV. b) osztály természetrajzához is külön vetítőterem kell. Itt a tízperces számonkérés csak abban lelheti igazolását, hogy majdnem ugyanarról a tárgy­ról beszélnek az új anyagban is. Az új anyag összeállítása módszeres, a rövid vetítés kevés időt vesz igénybe, s így az anyag elvégezhető. A befejező foglal­koztatás helyes. Kár, hogy csak öt percre terjed. A VI. b) osztály természetrajzában már kevésnek tartom a tízpercnyi számonkérést, midőn rendszertani fokozatokról van szó. Az ilyen számon­kérésnek sokszor begyakorlási szerepet is kell vinnie. Egyébként az új anyag tárgyköre egységes, módszeres menetben adódik, rajzzal, szemléltetéssel. Mindkét természetrajzi vázlat pontos kidolgozást tüntet fel. A gyakor­latban — bár ez egyéni dolog, — sokkal rövidebbre fogható. A III. b) és VIII. a) fizikai óravázlata igazi óravázlat. Rövid, világos. Mintául szolgálhat arra, mit és hogyan lehet a rendelkezésre álló idő alatt elvégezni és mit kell az óravázlatba beírni. Az ilyen alapon véghezvitt tanítás­nak okvetlen van eredménye, s a tanár is meggyőződhetik arról, hogy a tanulók megértették és tudják-e az anyagot. A VII. b) fizikai óravázlatának számonkérésére tizenöt perc nem elegendő. Maga az anyag átlépi a VII. osztály anyagát. Az új anyag feldolgozása pedig nem vázlatszerűen van jelezve, hanem széles leírássá terjed. Ezenkívül feles­leges nevekkel terheli a tanulókat. (Poyting és Krigál—Menzel neve még a Lexikonban sincs meg, mert lényegtelen a munkásságuk, különösen az itt tárgyalt anyaggal kapcsolatosan.) Az I. b) mennyiségtani óravázlata több mint óravázlat. Szemléltetése kétes eredményűvé válhatik. Nem olyan könnyű a tanulónak egy pálcát tíz egyenlő részre törnie. Legjobb ilyenkor egy deci- és centiméterekre beosztott rudat bevinni s azon bevezetni a tizedestörteket, mert a deciméterről és a centiméterről a legtöbb tanuló már hallott, sőt az elemi iskolában méréseket is végzett velük. A VII. b) mennyiségtani óravázlata szintén több, mint óravázlat. Beillik a tanuló által készítendő diáriumi jegyzetnek is. A jelzett anyagot tíz perc alatt számonkérni lehetetlen és bizonyára eredménytelen is. Az új anyag fel­dolgozása terjedelmesen, részletekbe menően van megírva. Az ilyesmit elég néhány szóval jelezni. Ha a VII. b) mennyiségtani és fizikai óravázlata szerint készítjük óra­vázlatainkat, naponta három órára készülvén elő, ugyanannyit eltölthetünk íróasztal és óravázlat mellett. Kérdem, mi idő marad akkor tanári önképzésre, kísérletek előkészítésére, dolgozatjavításra, nem is említvén a szükséges szóra­kozást vagy egyéb teendőket? ! E mellett más szempont az, hogy az ily szűkre- szabott számonkérésnek az ilyen bő anyag mellett nem lehet haszna, mert a tanárnak nincs kellő, nyugodt ideje, hogy a tanulók tudásáról valóban meg is győződjék. A tanár félrevezeti önmagát, mikor maga mondja el a leckét, a tanulónak csak igen-nel, vagy nem-mel kell felelnie. Hiszen másra nem jut idő. Pedig közben a tanulók idegeit is nagyon igénybe veszi a tanár. A számonkérés ideje attól is függ, hogy milyen tanulókat feleltet a tanár. Ha gyengébb tanulók is felelnek, a kiszabott idő ugyancsak rövidnek bizonyul mind a számonkérésre, mind a továbbhaladásra. Végigtekintvén a vázlatokon, meg kell állapítanom, hogy nagy gonddal, jóakarattal, sok leleménnyel készüli példák és számos tapasztalati bölcseség szűrődik le bennük. Csak azt ne kívánja senki, hogy mindnyáját másutt is lepörgessék. Elismerem mert írva van —■, hogy a tanárnak sikerült mind­nyáját elvégeznie, de kétlem, hogy áldás fakad azokból, amelyek szertelen

Next

/
Thumbnails
Contents