Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 5. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
234 Belföldi és külföldi lapszemle. anyaghalmazzal, vagy bő magyarázatot igénylő, zsúfolt filozófiai elméletekkel vannak megrakva, mert a gyermek befogadó és feldolgozó képessége époly véges és emberi, mint amilyen a mi iparkodásunk, amikor a legjobbat akarva teszünk a túlfeszített húrokban kárt.1 Kecskemét. Soós Tamás. BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI LAPSZEMLE Országos Tanáregyesületi Közlöny. 1937, 38, 6. szám. Semetkay József : „Magyar írásbeli dolgozatok.“ A gimnázium felső osztályaiban a magyar írásbeli dolgozatok tétele vagylagos. A tanuló szabadon választhatja a kitűzött magyar, vagy idegentárgyú feladatot. A kitűzött cél : 1. a tanulók stílusának változatossá tétele, 2. tárgyi tudásuk számonkérése, 3. egyéni hajlamuk fejlesztése és szabad érvényesülése. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vagylagos tételek egyik célt sem érik el. A cikkíró azt ajánlja, hogy vagylagos tételeket az eddiginél változatosabban, de csak a magyar anyag köréből adjanak. Idegentárgyú dolgozatokat az illető szaktanárok írassanak. Masszi Ferenc a középiskolai tankönyvírás pályázatának időszerű kérdéséről ír. 15 pontban foglalt javaslata, és annak indokolása megmutatja, hogyan lehetne a kérdést igazságosan és eredményesen elintézni. Suszter Oszkár: „A tanárképzés.“ A didaktikai tökéletesedés, a szakbeli továbbképzés és kiválasztás kérdésével foglalkozik. Bodrossi Lajos meggyőző erővel mutat rá a természettudományi tantárgyak nevelő értékére. „Ha a nemzet elitjét nevelő gimnázium nem ad módot a természettudományos, reális gondolkozás érvényesülésére és gyakorlására, akkor továbbra is csak jogászokat, politikusokat és írókat fog nevelni.“ Gábor Jenő: „Egy kis elmélkedés a rajztanításról.“ — 7. szám. Bernolák Kálmán beszéde, Szőnyi Sándor méltatása és Párkányi Norbert költeménye Madai Gyula emlékét örökíti meg. Semetkay József folytatja fejtegetését : „Vagylagos tételek az érettségin“ címen. Rámutat az idegentárgyú érettségi tételek meddőségének okaira és a mostani állapot fonákságaira. Újváry Gyula : „Érettségi tételek a magyar nyelvből 1936—37-ben.“ Magyar Középiskola. 1938, 3. szám. A Kir. Kát. Középisk. Tanáregyesület 30. közgyűléséről számol be. Közli dr. Kisparti János elnöki megnyitóját, és Pétergál Henrik főtitkári beszámolóját. — 4. szám. Róder Pál: „Védekezés az erkölcsi veszedelmet terjesztő ,vándordiákok' ellen.“ A kérdés a budapesti középiskolákban okoz nagyobb gondot. Itt az iskolaváltoztatás minden komoly nehézség nélkül hajtható végre, ezért könnyebben is élnek vele. Feltétlenül szükséges és megokolt a tanuló eltávolítása : 1. kétségtelen erkölcsi romlottságból eredő vétség esetén, 2, rontó, fertőző hatású jellembeli fogyatkozások kiütközése esetén, 3. az iskolai fegyelemnek legsúlyosabb sérelme esetén. Mindhárom esetben más-más elbírálás alá esik a tanuló további sorsa. A továbbiakban a kérdés megoldásának eszközeit és módját tárgyalja. Halász László megrendítő képet nyújt a szovjet iskola kultúra-romboló munkájáról. A tisztán gyakorlati és célszerűségi oktatás megfelel a szovjet mai törekvésének : teljesen gépesíteni az államot. így a tudománynak nem is marad más területe, mint a technika, esetleg a politika és az orvostudomány. Vitéz Temesy Győző gyakorlati példákon mutatja meg, milyen eszközökkel éljünk a történet- tanításban az adatok rögzítésére. Magyarosan. 1938, 1—2. szám. Pintér Jenő beszámol a magyar ifjúság nyelvvédő pályázatáról. Büszke örömmel tölt el bennünket a szép eredmény. Ifjúságunk példaadása buzdítson mindannyiunkat, hogy megtartsuk és megbecsüljük legdrágább kincsünket, anyanyelvűnket. Zlinszky Aladár a műkedvelő nyelvészkedés ellen emeli fel szavát. Kisebb cikkek időszerű nyelvészeti kérdésekkel, íróink, folyóirataink magyar nyelvével foglalkoznak. Pannonhalmi Szemle. 1938, 1. szám. Bánhegyi Jób : „Szent István alakja 1 A debreceni óravázlatok szerkesztőinek felvilágosító megjegyzéseit legközelebbi számunk- ban közölni fogjuk. (Szerk.)
