Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 5. szám - Molitor Gusztáv: Evangélikus tanítóképzésünk jövője
226 Molitor Gusztáv : Evangélikus tanítóképzésünk jövője. A törvény a miniszter hozzájárulási jogát bizonyára azért kívánta biztosítani, hogy érvényt tudjon szerezni ama követelményeknek, hogy tanítóképző-akadémiát csak líceummal, internátussal és gyakorló népiskolával együtt lehet fenntartani, továbbá, hogy az alkalmazott tanárok képesítése és szakképzet Lsége, valamint elhelyezés, tanszerek és felszerelés tekintetében —- ideértve a gazdasági gyakorló terület, úgyszintén a gyakorló népiskolát, valamint annak felszerelését is —-a jogszabályokban meghatározott követelménynek megfeleljen. Miután a legtöbb tanítóképzőintézet még abban az időben épült, amikor a tanítóképzés csak négy évfolyamú volt, és már az ötödik évfolyam elhelyezése is nehézséggel járt, azért valószínű, hogy sok intézet a törvény itt felsorolt kívánalmainak nehezen tud majd megfelelni. Nemcsak az intézetekben lesz kevés a férőhely, de — tekintettel arra, hogy az akadémiai tagozat hallgatói csak bentlakók lehetnek — a meglévő intemátusok és az azzal kapcsolatos köztartások helyiségei is kibővítésre és átalakításra fognak szorulni. Hogy a jelenleg működő két ev. tanítóképző- és tanítónőképző- intézet közül melyik rendelkezik leginkább azokkal a tárgyi adottságokkal, amelyeket a törvény előír, tárgyalni nem kívánom. Bizonyos azonban, hogy egyik-másik intézetet csak nagyobb anyagi áldozattal lehet a megkívánt helyzetbe juttatni. Szerintem azonban nemcsak ezek a tárgyi követelmények a jövő magasabb és tökéletesebb tanítóképzés feltételei, hanem nagyban hozzájárul ahhoz a város is a maga életével és kultúrájával, lakosaival, valamint egész környékével, szóval az egész környezettel, amelyben a tanítóképző-akadémia működni fog.- Nem célom mérlegelni most ezeket a tárgyi kívánalmakat, hanem rá akarok mutatni arra, hogy ev. egyházunk a jövőben is csak két tanítóképző-akadémiával, és egy tanítónőképző-akadémiá- val lenne képes az evangélikus tanítóképzést megnyugtatóan megoldani. Fejtegetésem alapjául az 1935. évi statisztikai adatokat használom fel, amelyek az 1937. évi adatoktól csak némileg lehetnek eltérőek. A tanítóképzőintézetek létszáma 19. A 19 tanítóképzőintézetben a növendékek összlétszáma 3011 volt, akik közül 272 evangélikus. A 272 ev. növendék közül a két ev. tanítóképzőintézetbe 200, a tizenhét nem ev. (hét állami és tíz másvallású) tanítóképzőintézetbe mindössze csak 72 ev. növendék járt. Tekintettel arra, hogy az akadémiára évfolyamonként csak 25 hallgató vehető fel, a felvettek összlétszáma, s ezzel az evangélikus vallásúak száma is erősen csökkenni fog, s azért az ev. tanítók képzése a jövőben majdnem teljesen a két ev. tanítóképző-akadémiára fog hárulni. Egy ev. tanítóképző-akadémiával az ev. tanítóképzést megoldani nem lehet, mert ez által az ev. tanítók száma annyira lecsökkenne, hogy nem lennénk képesek még ev. iskoláinkat és egyházainkat sem elegendő számú tanítóval és kántorral ellátni, és az állami, községi és társulati
