Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 5. szám - Gulyás József: Az iskola és a szülői ház összefogása a szélsőséges mozgalmak ellen való védelem érdekében

224

Gulyás József : Az iskola és a szülői ház összefogása.

ség számára nevelni, a szülei majomszeretet ellen épúgy küzdeni, mint a kasztrendszer ellen, a protekciót, a kivételezést kerülni, a magyar sorsban való közösség gondolatát ápolni, legyen a főcél. Patakon jó alkalom van arra, hogy az angol, humán, kis internátusok, a diákszállások lakói és a szülei háztól járó gyermekek a tanórák ajatt egyforma bánásmódban részesüljenek. A jótékonyságot úgy vallási, mint nemzeti célból más iskolákban is gyakorolják, pl. a debreceni diákok a napokban összeadták egy telepes családnak a költségeit. Az önkormányzatot az iskolai egyletekben úgy kell gyakorolni, hogy az ne csak egyletesdi legyen, és föl kell használni azt a sok-sok alkalmat, mely a szociális nevelés megvalósítását előmozdítja. Az osztályfőnöki órákon is szóvá kell tenni azt, hogy az ember társaságban egymásért él. így elérjük azt, hogy a tanulók ismerni fogják a maguk erőit, de a társadalmi erőket is. Látni fogják a társadalom érdekét, s ennek alá tudják majd rendelni a magukét. Ez növelni fogja a felelősség-érzetüket. Így fogja igazán megérteni nagy korában azt, hogy „csak az önösnek nincs vigasztalása a földön“. Az egyes tantárgyak keretein belül is lehet ezt a célt szolgálni; különösen a vallás, magyar és a történet nyújt erre jó alkalmat. E célt szolgálja a társadalmi intézmények megtekintése is. Imre Sándor „A jelen a nevelői gondolkozásban“ c. értekezésében (Magyar Tanítóképző, 1937) utal arra, hogy a nevelésnek korszerűnek kell lenni; a nevelés csak akkor lehet az élet tényezője, ha az életet tartja szem előtt. Patakon ez irányban nincs hátramaradás. Itt a múlt hagyományainak ápolása mellett a jövő nagy célkitűzéseit is látja a jelen ifjúsága. Horatius mondásának adunk igazat, hogy az edény azt az illatot, amelyet újonnan magába vett, sokáig megőrzi. A szociális érdeklődés felkeltésére nagyon jó eszköz az a bizalom, amely a szülők, szülőhelyettesek és az iskola körében egymás irányában megvan, és amit a növendék is érez és viszonoz mind a hárommal szemben. Hogy a szociális nevelésnek milyen fontossága van, mutatja az, hogy 1937 nyarán Párizsban világkongresszust tartottak erről az egyetlen kérdésről : A szociális nevelés a középiskolában (Nevelésügyi Szemle, 1938. 12). Ezen megállapították, hogy Európa ma a forradalmak korát éri. Ebben a forrongásban valami kibékítő eszközt kell keresni. Foglalkozott a kérdéssel a legközelebb tartott cserkészpedagógiai értekezlet is, de megállapodásra jutni nem tudott. Nálunk is kezdik újabban hangoztatni a szociális nevelés, a társadalmi érzék nevelésének szükségességét (Magyar Középiskola, 1938. 5., Nevelésügyi Szemle, 1938. 1., Országos Református Tanáregyesület Évkönyve, 1936—37). Mindenikben előtűnik, hogy a XX. század a közösség gondolatát állítja előtérbe. A szociális érdeklődés felkeltésére egyes szavalókönyvek máris vesznek fel megtanulandó költeményeket (pl. Vollay : Új Nagy-Magyarországért; Szeretet-Hét, Szociális költemények). A falukutatás könyvei is hatással vannak ez érdeklődés felkeltésére. A régi perzsáknál Herodotos szerint nem volt szabad senkinek magáért imádkozni, hanem csak az összes per-