Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 4. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 185 mely megóvja a szerkesztőt a gyors és túlkapásokra hajlamos újítástól, s •egyelőre csak a nyelv szellemét különösen veszélyeztető kifejezések irtására törekszik. Ugyanilyen nagy fontosságú az eredmény szempontjából a könyvecske sokoldalúsága. Az iskolából kiindulva, de a munkát a hivatalnok, tudós, napisajtó, író munkájában folytatva törekszik elveinek általánossá tételére, s gyakorlati eredményeinek a tudatosítására. Egyetlen tényt nélkülözünk, azt, hogy a szerkesztő-bizottságnak minden tekintetben kiváló és nagyérdemű tagjai sorában egyetlen nő sem szerepel, pedig ezt megokolná tenné egyrészt a nőnek a családban, sőt ma már a társadalomban, iskolában, hivatalokban, irodalomban betöltött szerepe, másrészt az az elismerten fejlett nyelvérzék és esztétikai érzék, mellyel a férfimunkát mindkét tekintetben kiegészítheti, végül az a honleányi lelkesedés, mellyel a magyar nő történelmünk egész folyamán kivette részét a nemzeti jelentőségű munkákban és törekvésekben. Női érdeklődési kapcsolatok teremtése (magyarosság az öltözködésben, díszítőművészetben, honi ipar pártolásában stb.) még szélesebbkörűvé tehetné a nyelvmozgalomnak magasztos, és a legszebb eredményekkel biztató ügyét. A Nyelvvédő könyvnek minél szélesebb rétegekben s minél nagyobb példányszámban való terjesztését a legteljesebb meggyőződéssel ajánlom. Budapest. Jeszenszky Ilona. Imre Sándor három tanulmánya: A felen a nevelői gondolkodásban A/, egyetem nevelői í'elada a, A (aní óképzés és az egyetem Imre Sándor nevelő munkájának mérlege. 1. Neveléstörténeti előzmények. Eredeti művek megteremtésében vagy mások munkájának értékelésében egyaránt meg kell nyilatkoznia az alkotó erőnek. S ha ez valamely téren igaz, elsősorban a pedagógiára illik. Jellemző, amit alkot az ember és jellemző, hogyan reagál a múltra. A pedagógus munkája összetett művelet : harcban áll a hamis értékekkel és új, tisztázott fogalmakat állít helyükbe. Destruál és konstruál egyszerre. Pesszimista és optimista egyszerre. Optimista, mert szenvedélyesen hisz a felismert igazságokban és pesszimista, mert ismeri a társadalmi gátló erőket. Optimista, mert lélekben összekapcsolódik a látó és alkotó szellemekkel és pesszimista, mert cs»k örökös harccal, ösztönzéssel ostromolhatja meg a maradiság várait. Elvégzi a magvetést, és mégis remegnie kell, vájjon megéri-e az aratást? Imre Sándor pedagógusi lelkületére jellemző, amit tizenkét évvel ezelőtt írt Apáczairól : „Kellemetlen ember volt : igazságot látott és kimondta kérlelhetetlenül ; a jövőbe nézett és elmondta, amit ő látott. Ugyan ki szerette volna ezt a látó embert? Útjában állott az érdekeltség és az értelmetlenség, s ebből a kettőből gát tornyosult elé, gonosz indulat fogta körül“ (Apáczai lelke, Protestáns Szemle, 1925). Negyedszázados munka után írta ezt Imre, és biztosan benne rezgeti ebben az értékelésben saját lelkének borúja, nyugtalansága és elégedetlensége is, annál inkább, minél tisztábban láthatta a pálya kezdetén az elvégezni való nagy európai-magyar feladatokat. A logikusan megfogalmazott elmélet legjobb előkészület a gyakorlati megvalósuláshoz, és Imre kezdő-tanár korában még az elméletek idejét éltük. A legnagyobb magyar az inspiráló, nemzetépítő gondolatok még ma is kimeríthetlen forrásait nyitotta meg, a nagy Eötvös megalapozta a magyar művelődés útját, kereteket adott, építési területeket, melyeket öntudatos munkával kellett beépíteni. Voltak hagyományok : Apáczai gondolatrendszere, Comenius magyar talajon lefolyt oktató munkája, Bessenyei, Kazinczy európai kultúrája, Tessedik reális alkotása, Széchenyi, Eötvös és a reformkorszak más nagyjainak gondolattermő lángolásai mind megannyi útjelzői voltak a magyar művelődésnek, de a részletek kidolgozása, a tudás várainak sűrű sorokban való felépítése, a tudományos élet feltételeinek megvalósítása még mindig hátra volt. A kiegyezési korszak után, melyet egy-két évtizedes „történelmi kihagyás“ előzött meg, a nevelési gondolatok kiépítését is újra kellett kezdeni. Útmutatókban nem volt hiány, de éppen a két évtizedes megbénulás okozta, hogy ezek