Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 4. szám - Hazai irodalom
186 Hazai irodalom. az útmutatások részben tapogatózások voltak, részben csak előkészítői egy olyan korszaknak, melyben végre, ha nyugati minták után is, de egyben a magunk céljai szerint kell építeni. Lubrich — a múlt század hetvenes éveiben — a nevelés főprincipiumát az igazi keresztyén érzületben találta meg ; Felméri eszménye az volt, hogy a nemzeti éthosz az egyén erkölcsévé változzék ; Kármán e nemzeti élet azon mozzanataira vonatkoztatta a nevelést, melyek társadalmi és nemzeti közösségünk közös tulajdonait alkotják ; Schneller szerint a nevelés célja az ethizált egyéniség, azaz : személyiség, s ő elméletben, és amennyire tehette, gyakorlatban is a személyiség tudatos kultuszát tudta és akarta érvényesíteni. Szerinte a nevelés tudományának el kell hagynia az individuális pedagógia álláspontját és szociális pedagógiává kell bővülnie, mert „az egyest a társadalom, a nép számára kell nevelni“. Ezt a felfogást nemcsak azért kell hangsúlyozni, mert jellemző Schnellerre, de azért is, mert ez a felfogás tette Imrét is tudatos pedagógussá. Imre Sándor elgondolásain meg lehet érezni, hogy Schneller István iskolájából került ki, de azt is meg lehet érezni, hogy önállóan, tervszerűen és lankadatlan kitartással építette, fejlesztette azt a szociális gondolatrendszert, amelybe Schneller bevezette. 2. Széchenyi és Schneller útmutatása. A fiatal Imre Sándor áttekint a múlton, megtermékenyül Schneller szociális gondolatától, és — tovább megy a távoli példáknál és az élő mesternél. Magyarország újjászületésének Széchenyi volt az elindítója, és Imre Sándor józan gyakorlati érzékkel Széchenyi ténykedéseiben és tetteinek elvi alapjaiban keres és talál feleletet a magyar nevelés gyakorlati kérdéseire, és irányadónak tartja a nagy államférfi vezető gondolatát : Magyarországnak a szó el nem ferdített értelmében legliberáli- sabb , alkotmányos és nemzeti kifejtését. Ez a célkitűzés már széles horizontot jelent. Bizonyítja a nevelési munka sokoldalúságát, tágkörű voltát. Széchenyit mint nemzetnevelőt mutatja meg. Ámde ha mindaz, amit Széchenyi akart, a nevelés útján valósítható meg, akkor a nevelés nem lehet más, mint nemzetnevelés, s akkor erre a munkára sok megértő embernek kell összefogni. A nevelő-gondolkozás szót Imre vitte a köztudatba, és ezzel szokatlanul tágította a nevelő munka fogalmát. Hogy ez igy van, azt a Széchenyitől való meghatározottság hozta magával. És még egy : Schneller István sajátos tanítása a személyiség értékéről. Széchenyi munkájának eredménye egy „megnemesedett nemzet“ volt, Schneller István elgondolása szerint viszont az embernek nevelés útján az érzéki éniség állapotából a tiszta éniség állapotába kell jutnia, ami annyit jelent, hogy a nevelés célja a megnemesedett egyéniség, vagyis személyiség. Nemzetnevelésről jobb értelemben csak akkor lehet szó, ha az egyéneket egyenként és összesen tudatossá neveljük, és teremtő energiákat fejlesztünk ki bennük. S van-e erre jobban inspiráló forrás, mint Széchenyi tanítása és jobb vezető elv, mint Schneller elmélete? A célkitűzéstől a megvalósulásig nagy út van, s ennek a nagy útnak tennivalóira ad útmutatást Imre pedagógiája a Széchenyi munkától kezdve a legújabb tanulmányokig. 3. Imre a maga egyéni útján. Egyengeti a magyar szociálpedagógia útját. Hogyan látja a magyar nevelés feladatait? Jellemző, milyen lelki motívumok indítják őt Széchenyi tanulmányozására : „mert működése mély hatását ismerjük, tudjuk, hogy nemzetével elégedetlen volt, annak javítására igyekezett, tehát lennie kellett nevelési szempontból értékes gondolatainak is. Felfogását azért is érdemes megfigyelni, mert távolról sem az iskola munkása, nem annak a nézeteit emlegeti. Nem szűk látókörű, hanem bejárta látva és tanulva az egész világot, tevékeny és sokat tanult ember, kiben egymás mellett van az erősen kifejlett gyakorlati érzék és bölcselő észjárás... “„Egész tevékenységének az az alapja, hogy széles látóköre határait az emberiség fogalma jelölte ki, munkája terét pedig ezen belül a nemzetiség állapítja meg.“ Amikor Imre Sándor harmincöt évvel ezelőtt Széchenyiben érezte meg a magyar nevelés nagy útmutatóját, akkor már a maga egyéni útját is megtalálta. A nemzetnevelésről akkor már Schneller Istvánnak is jelent meg egy jelentős tanulmánya. Imrénél ez a munka mint az életét betöltő egyetlen cél jelentkezik. Imre a magyar múlt legértékesebb gondolatpilléreire akarja a
