Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 4. szám - Dr. Belohorszky Ferenc: Önképzőköreink a nemzetnevelés szolgálatában
17(5 Dr. Belohorszkij Ferenc: Önképzőköreink a nemzetnevelés szolgalat óban. és „társaskirándulásról“ van szó, hanem komoly életfeladatot sejt maga is a kérdéskomplexum mögött, amelynek megoldása a maga sorsát is előbbrelendítheti. Ma már vetélkedés van a rendes tagságért, annyi a jelentkező a szakosztályokban előadásra, hogy szakosztályaink már eddig is zsúfolt programmjaikat alig tudják miként beosztani, csak hogy az igényeket kielégíthessék. Ez vezet arra az elhatározásra most már, hogy az évi programmokat még megkötöttebbé tegyük, s még inkább szorosabbra vonjuk a magyar problémák körüli kérdésekben való elmélyülést. De más tapasztalatot is szereztünk. És pedig azt, hogy nem elegendő, ha egy-egy önképzőkör vallja ezt a magyar feladatot magáénak, igazi eredmény csak akkor lesz, ha a középiskolák összefogva, a köri életben megvalósítják egyöntetűen ezt az elvi elgondolást. S ezért akciót indított körünk a városban a többi önképzőkörök közt, hogy az önképzőköröket egymáshoz közelebb hozza. Sőt kapcsolatot keresett a debreceni református gimnázium önképzőkörével, hogy azt is igyekezzék ebbe a munkába belevonni. Itt az eredmény egészen rendkívüli volt. Debrecen ifjúsága egyöntetűen megértette ezt a feladatot, s ott már régóta folyik a körök egymással való szoros érintkezése, s költők napján igen szép tanúságát is adták külsőleg ennek az egyetértésnek. Ezért különösen értékes volt a debreceni ifjúság megértése és kézfogása, s ez az összeköttetés mutatja még jobban ma, mikor őket Nyíregyházán is alkalmunk volt üdvözölni, komoly munkájukat megszemlélni, hogy ezeknek a városközi önképző- köri találkozásoknak rendkívül nagy jelentőségük van, s a vezetőtanárok állandó kapcsolata egymással biztosítja azt, hogy az értékes gondolatok nem maradnak elrejtve, hanem szélesebb körben elterjednek, s olyan alkalmazást nyerhetnek, amely mindig nevelőértékű lesz a nemzeti közösség számára. Az ilyen összekötő kapocsnak egyik formája a diáklapok kiadása, ami különösebb nehézség nélkül anyagilag is megvalósítható. Az ilyen ifjúsági sajtó a legjobban terjesztheti a gondolatokat, s a legtávolabb eső helyekre is elviheti az új érzéseket, gondolatokat egyaránt. Az ifjúsági lap nemcsak ösztönző erő, hanem rendkívül fontos összeköttetés megteremtője, hiszen annak irányítása igazán a vezetőtanár kezében van, s így teljesen azoknak az eszméknek és irányelveknek megszólaltatója lehet, amelyek a magyar sorskérdéseket helyezik a magyar élet, az ifjúság nevelése középpontjába. És ez az ifjúsági lap valósíthatja meg azt is, hogy meginduljon egy tankerületen belül, majd annak kiépítése után az egész országban az az önképzőköri mozgalom, amelynek a magyar nemzetnevelés szolgálatát kell magára vállalnia. Mert mindaddig, míg ez az önképzőköri mozgalom csak egy iskolát hat át, egy-egy városban csak egy-egy intézetben érvényesül, addig különösebb eredményt ehhez fűzni nem igen lehet. Csak ha ez a mozgalom túlnő az egyéni elgondoláson, csak ha magával tud ragadni legalább egy tankerületben minden iskolát, cs’ak akkor tarthat számot arra, hogy a nemzetnevelés igazi
