Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 4. szám - Papp Ferenc: Legújabb iskolareformok

Papp Ferenc : Legújabb iskolareformok. 1 It) líceuméval : latint nem tanít, gyakorlati célokat követ, mikor műve­lési anyagába felveszi a gazdaságtant és gyakorlati háztartási isme­reteket, a tanítóképzésre készít elő ; alapvető neveléstudományi ismereteket kíván adni, általános nevelői, különösebben nemzeti célokat szolgál ; egészségvédelmi és családnevelési ismeretekre is tanítja növendékeit. Természetesen domináló szerepet ad a nemzeti tárgyaknak. A líceum érettségi vizsgálattal zárul, az érettségi vizsgálatot sikerrel letett tanulók közül felvételi vizsgával szelektálja a tanító­képző akadémia I. évfolyamának 25 hallgatóját. A kétévfolyamú akadémia erős szakképzést kíván adni. Közép­ponti tárgyai : a neveléstudomány, ennek mind elméleti, mind gyakorlati része, sorrendben következnek a magyar művelődés- és társadalomtörténet; országunk agrár jellegének megfelelően gazda­sági ismeretek, majd a tanítóképzés speciális tárgyai : ének, zene, természetesen a testnevelés. A miniszter úr második törvényjavaslata a gazdasági szak- középiskoláról szól. E javaslat szerint a gimnázium és polgári iskola negyedik osztályára épített négyosztályú szakközépiskola három­irányú : a) mezőgazdasági középiskola ; b) ipari középiskola 11 válto­zatával ; c) kereskedelmi középiskola. A szakközépiskola tantárgyai az iskola irányának megfelelő gazdasági és gyakorlati szakismereteken felül a hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, nemzetismeret és természetismereti tan­tárgyak, egy élő idegen nyelv, mennyiségtan, rajz, ének, testnevelés, egészségtan. A gazdasági szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány elsősorban szakműveltséget, előkészületet valamely gyakorlati élet­pályára igazol, de jogot ad gazdasági és technikai főiskolákon foly­tatandó tanulmányokra is. Ha e törvényjavaslatokat a középiskolai pedagógia szem­szögéből vizsgáljuk, örömmel kell üdvözölnünk e tervezeteket. A tanítóképzésnek új rendezéséről, főiskolai rangra emeléséről a népiskola színvonalának emelkedése joggal várható. A magasabb színvonalú elemi iskola pedig a jobb középiskolának lesz biztos alapja. Az 1934 : XI. te. a gimnáziumtól erős szelektálást kíván. A szelektálás nem azt jelenti, hogy a középiskolai műveltségtől, az érettségi megszerzésétől fosztja meg a tanulót, hanem, hogy erői helyesebb felhasználására irányítja. Nehézséget e kérdésnél az támaszthat, hogy sokszor igen korán a gyermek hajlamainak, tehet­ségének bontakozása, felimerése előtt kell dönteni sorsáról. A humán tanulmányokra kevésbbé, inkább gyakorlati élet­pályára alkalmas tanulóknak immár a gyakorlati irányú középiskolák egész sora fog lehetőséget nyújtani gyakorlati életpályákon való boldogulásra, s a gimnázium valóban az lehet, aminek lennie kellene, főiskolai tanulmányokra előkészítő iskola : „gelehrten-schule“,

Next

/
Thumbnails
Contents