Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 4. szám - Papp Ferenc: Legújabb iskolareformok
Papi> Ferenc : Legújabb iskolarejormok. 147 Humboldt és Trefort elgondolása szerint. Igaz, hogy e kettős törvényjavaslat, különösen pedig a háromirányú gazdasági szakközép- iskola csekélyebb népességű, alföldi gimnáziumainkat léteiében fenyegetheti, egyiké t-másikát az elnéptelenedéstől lehet féltenünk, ha valóra válnék a törvénytervezet alkotójának hő kívánsága, hogy a magyar társadalom megkedvelné ez új iskolatípusokat. E veszedelem elkerülhető, ha a gimnázium felső tagozata átalakulhat gazdasági középiskolává. A társadalom bizonyára idegenkedve fogadja eleinte az új típusokat. Érezni fogja annak a hátrányát, hogy olyan területekre, amelyeknek kulturális központja a minden, vagy sok pályára előkészítő általános műveltségi jellegű gimnázium vagy reálgimnázium volt, most egy már önmagában differenciált típusú iskola került. Jól fogja szolgálni azok érdekeit, akik e speciális iskolatípus után kívánkoztak, de megnehezíti azok tanulási lehetőségét — más városban tanulás —, akik általános műveltséget nyújtó, főiskolákra jogosító iskolát kívánnak látogatni. E javaslatoknak igazi jelentősége szociális szempontból van. A magyar középiskola és a négy egyetem oly tömegekben termeli a diplomás ifjúságot, hogy e tömegeket a társadalom képzettségüknek megfelelően foglalkoztatni nem tudja, eltartani még kevésbbé. Ifjaink százai és talán ezrei is vannak tétlenségre kárhoztatva, karitatív alkalmazásuk nem jelenthet életpályán elhelyezkedést, pedig a legtöbb esetben igen komoly munkával, nem csekély anyagi áldozattal készültek elő pályájukra. A gazdasági pályákon sem teremhet számukra kenyér, hiszen a gazdasági életnek csak adminisztrációja foglalkoztathatja őket, ez adminisztráció azonban csak abban az esetben tudna több szellemi munkást alkalmazni, ha a gazdasági élet többet tudna termelni. A többtermeléshez viszont gyakorlati irányú készültség kell, ezt pedig a gimnázium és a tudományegyetem nem adhatja meg. A gyakorlati irányú előkészültség sok esetben meghozná a kedvet a gyakorlati pályára, melynek valamikor éppen a magyar közpályán a polgári elem volt főképviselője, kitermelve önálló munkával á maga életképességeire, leleményére ébredt, versenyt is biró, gerinces polgári társadalmat. Szükség van tehát olyan iskolákra, amelyek gazdasági javak termelésére, tehát gazdasági életpályákra nevelik az ifjúságot. E törvényjavaslat s általa a gazdasági szakközépiskola azonban csak akkor éri el célját, csak akkor lesz tényezője a magyar többtermelésnek, megindítója az intenzívebb földművelésnek, iparnak és kereskedelemnek, és gátja a magyar középosztály elproletárizálódá- sának, tehát akkor fog több kenyeret jelenteni, ha a magyar társadalom szabadul fölöttébb káros előítéleteitől, amelyeknek summája : hogy a szellemi, közhivatali pályákat tartja magához méltónak, idegenkedik a gyakorlati életpályáktól, iskolája a gimnázium és az egyetem. Más foglalkozás, életpálya, a gyakorlati életpályák
