Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 3. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
Belföldi és külföldi lapszende. l.'lO célkitűzése az igazi : das grössere Volk. - Bruno Wachsmuth : Wandlungen in Art und Ziel des Unterrichts im deutschen Schrifttum in den letzten 50 Jahren vor dem Kriege. Sok évszázadon keresztül a vallás és a klasszikus nyelvek alkották az oktatás anyagát. Régen szükség volt a klasszikus műveltségre, csak így érthették meg a bibliát és az istentiszteletet. Később forrásnak tartják, amelyből a nemzeti irodalom táplálkozik és egyedül érthető és értékelhető. Amíg ez a felfogás volt érvényben, addig a nemzeti irodalom a tanításban csak szolgai szerepet játszhatott. A XIX. század folyamán, főleg a romantika hatására, a helyzet megváltozott. Más területek ugyanarra a jelentőségre tartottak igényt, sőt maguknak követelték az elsőbbséget. Cikkíró azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy milyen módon vívták ki ezt a német nyelv és irodalomtanítás számára. Egyben megállapítja, hogy a felsorolt jelenségek érdekes adalékok a nemzeti öntudat fejlődésének történetéhez. Pädagogischer Führer.- 87. Jahrg. Folge 9, 1937. V Dr. Olio Turmlirz: Probleme der Jugendführung. Cikkíró megállapítja, hogy a jelen pedagógiai éleiét új irányzat jellemzi : a közösség pedagógiája. Részletesen ismerteti az ezt megelőző normatív, experimentális és expresz- szionista pedagógiai irányzatokat és azok tévedéseit. A pedagógia célja nem vezethet sem az én kultuszához, sem a standardizált tömegemberhez. A két végletet ki kell egyenlíteni. A cél erkölcsileg szabad személyiség nevelése, mert csak ilyen lehet a kultúra hordozója, s mozdíthatja elő a közösség javát. A másik cél a közösségbe való belehelyezés, mert az egyén csak itt tudja erőit kifejteni. A pedagógia egyik legfontosabb elve a fejlődéshez való alkalmazkodás (Entwieklungsgemässheit), mely az egyes fejlődési fokok tipikus jegyeit és szükségleteit tartja szem előtt. Ez csak látszólag mond elleni a személyi osztatlanság (eigenpersönliche Ganzheit) elvének. A generációk változásának problémájával szorosan összefügg a személyi tekintély kérdése is. A ma ifjúsága lelkesedik a vezéregyéniségért. Ha ilyenre akad, önként alkalmazkodik a közösség törvényeihez. Ez a lelkesedés kell, hogy a nevelő felelősségérzetét növelje. — Hans Ernst Butz : Azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy hogyan lehet a hadtörténetet a történelemtanításba belekapcsolni. A hadtörténetnek, a fegyvernemek kialakulásának a művelődéstörténet egy részévé kell lennie. A fejlődésnek csak kimagasló fordulópontjait kell kiemelni a tanterv megfelelő fejezetébe építve. Csak a tananyag végén szabad összefoglalni a fejezetekből a legfontosabbakat. Cikkíró áttekintést ad a német törzsek egyesülésétől a mai napig. Az ilyen ismeretek a haza védelmére és ne hódító háborúra lelkesítsék az ifjúságot. — Adele Meddler: Die Stillbeschäftigung in der Volksschule. Megállapítja, hogy a népiskolában elengedhetetlen tanítási forma a csendes foglalkoztatás, amely komoly munka s csak a laikus előtt látszik haszontalan időtöltésnek. Ezzel lehet a gyermekeket öntevékenységre, önállóságra és észszerű dolgozásra nevelni s koncentrálóképességüket fokozni. Részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mely tárgy keretében, milyen korban, milyen gyakran alkalmazzuk ezt a tanítási formát s hogy mit jelent ez a tanító munkája s a gyermek munkája szempontjából. r Neue Halmen 48. Jahrg. December 1937, Heft 12. Johannes Döring : Die Heimal im geschichtlichen Unterricht. A történelem- tanítás sokoldalúságát szemlélve, az a kérdés merül fel, hogy az általános német történelem tanítása mellett a szűkebb haza története hogyan kapjon helyet a kevésszámú történelemórában. Fontos, hogy a szűkebb haza története, beilleszkedjék a népi történelemtanítás keretébe, mert így világosodik meg egy törzsnek az egészért kifejtett tevékenysége és az összesség sorsával való egybe- fonódása. Partikularisztikus érzelmek úgy küzdhetők le legbiztosabban, ha minden németben tudatossá válik, hogy egyik törzs a másikra van utalva. A tanterv számára két eljárást ajánl, amelyek segítségével belekapcsolhatjuk a szűkebb haza történetet az általános német történelembe. 1. Hogyan befolyásolta az egész nemzet sorsa egy-egy vidék („Gau“) sorsát. 2. Hogy lett egy „Gau“ a közös sors hordozója, vagy mennyiben hatott átalakítólag a német nép történetére. Budapest. Lovas Sarolta.
