Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 3. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
136 Belföldi és külföldi lapszemle. nek egyik érdekes emlékét közli : „Felhívás a ,Haza templomának' építésére és magyar istentisztelet tartására." (1835. évből.) Magyar Torna. 1938. 1. szám. Kerezsi Endre : „Ritmus a szertorna- gy akorlatokb an. “ Budapest. Kaiser Erzsébet. „A Jövő Utjain“ Adlcr-EinIékszáma. Az 1937-es (12.) évfolyam utolsó számaként „A Jövő Ütjain" Adler-Emlékszámot adott ki. Alfred Adler newyorki professzornak, az individualpszichológia megalapítójának emlékére. Az ünnepi számot emléksorok vezetik be, melyek 26 különböző szerzőtől származnak. A külföldi pszichológusok és pedagógusok közül Ferriere, Bleuler, Jung, Lindworsky, Hanselmann, Sicher, Dengler nyilatkoztak Adler jelentő-' ségéről, míg a magyarok közül Kluge Endre, Noszlopi László, Baloghy Mária, P, Olasz Péter, Hoffmann Marianne, vitéz Bécsváryné Baross Magda, Ervin Gábor, Varró Margit, Vértes O. József, Kepes Ferenc, Holländer Béláné, Hegedűs Lajos, B. Radó Lili, Ádám Zsigmond, G. Halász Klára, Kanizsai Dezső, Sulyomi- Schulmann Adolf, Hirsch Margit és Somogyi Ferdinanda szerepelnek. Adler életrajzát és hatását a mindennapi életünkre Szabóné Zechmeister Ida ismerteti. Kiemeli, hogy Adler szerint első szociális kötelességünk, hogy saját lelkünk egyensúlyát hozzuk rendbe. Más mélylélektani iskolákkal szemben kitűnik az individualpszichológia, az akaratszabadság és az egyéni felelősség hang- súlyozásával. Adler sohasem mondja : „látod, ilyen vagy, gyarló és rossz..., de mutatja : ezért vagy ilyen, ezért ilyen a gyermeked, ezen az úton változtathatsz a dolgokon". Máday István cikkében az individualpszichológia helyét jelöli ki a tudományok rendszerében. Ez a tudományszak főképpen a társadalmi lélektan reformját jelenti, de rokonságban áll a Freud-féle pszichoanalízissel és a Sfern-féle perszonalizmussal is. Legnagyobb a jelentősége a nevelés és a lelki gyógyítás terén, de az etikát is gazdagította. Kiváló egyházi szerzők kimondották, hogy az individualpszichológia olyan módszert adott a kezünkbe, mellyel a keresztény etika sokkal könnyebben megvalósítható az életben, mint ennek ismerete nélkül. Nemes né Müller Márta az individual- pszichológiáról, mint nevelőmódszerről értekezik. Ellentétben a régi pszichológiával, mely a pedagógusnak majdnem semmit sem tudott nyújtani, Adler valóban megépítette a hidat a lélektan elméleti igazságai s a nevelői gyakorlat között. Regie Seidler bécsi tanárnő vonzó módon írja le visszaemlékezését arra, midőn először látta Adlert, amint a nevelési tanácsadóban gyermekkel és anyával beszélt. Fischer Ödön az individualpszichológiát, mint pszichoterápiái módszert ismerteti. Takács István „egy meg nem értett serdülő" esetét mondja el. Probstner Artur a női betegségek lelki okairól ír. Bíróné Gräber Emma „az élet, mint feladat" címen mutatja be Adler etikai felfogását. Oskar Spiel bécsi tanár rendszeres kifejtését nyújtja annak a módszernek, mellyel a tanító iskola nevelő iskolává alakulhat át. Zemplényi Eta egy esetet mond el a Lánchíd-uccai nevelési tanácsadóból. Krammer Jenő a cseh-szlovák individual- pszichológiai mozgalmat ismerteti. Kivonatosan közli a folyóirat Németh Péternek a Magyar Individualpszichológiai Egyesület Adler-Emlékünnepén tartott előadását. Következik a magyar individualpszichológiai mozgalom rövid története ; könyvismeretések és hírek teszik teljessé a tartalmas füzetet. K. S. Zeitschrift für neuspraehiiehen Unterricht. 1937, Band 36. Heft 5. Hermann Maenicke : Der deutsch — ausländische Schülerbriefwechsel als pädagogisches Mittel. Idegen nyelv tanulásában fontos momentum a nyelvhasználat felett érzett öröm. A külföldi diáklevelezésnek ezenfelül sokkal fontosabb feladata, hogy érintkezésbe vonja a német ifjúságot más országok hasonlókorú ifjúságával. A vezető tanár szerepe fontos, ő ad ösztönzést, de munkájának nem szabad nyomasztó ellenőrzéssé fajulnia. Cseretanár különösen alkalmas ilyen feladatra. A tanításban jól értékesíthető egyes osztályok csoportlevelezése. A magánlevelezés is bevonható az iskolai munkába. A cikkíró szerint különösen ajánlható több diák magánlevelezése ugyanabból az osztályból egy idegen osztállyal, mert ebben a magánlevelezés és csoportlevelezés előnyei párosulnak. Az olvasókönyv olvasmánya! élettel telnek meg, ha a tanulók
