Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 3. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
Belföldi és külföldi lapszemle. 135 Oktatófilm Kirendeltségének Közleményei. 1937. 12. szánt. A bevezető cikk az álló- és mozgókép pedagógiai értékének és alkalmazásának kérdését tisztázza. Az állókép az analízis, a mozgókép a szintézis tanítóeszköze. Teljesen egyenrangúak, csak használatuk módja és ideje más. Az egyik teljesen kizárja a másikat. Dr. Bíró Béla : „Felvevőgéppel Karthágóig.“ Keller Aladár részletes beszámolót nyújt az egri állami polgári fiúiskola filmoktatásáról. -—- 1938. 1. szám. Geszti Lajos az oktatófilmekkel kapcsolatos tévhiedelmeket igyekszik eloszlatni. Visszautasítja a túlzott követelményeket. Oktatófilm- gyártásunk nemhogy elmaradott, hanem a keskeny film gyártási kérdésének mai állása mellett más nem lehet. Tömeges gyártása ma csak nálunk és Németországban folyik. Dr. Bíró Ferenc: „Az oktatófilm szerepe a történelem tanításában.“ Stéger Ferenc : „Szükség van-e matematikai filmekre?“ Magyar Gyógypedagógia. 1937. 5 -8. szám. Sulvomi Schulmann Adolf a dadogás elméletéből és gyógyításának gyakorlatából közöl szemelvényeket. Pátzayné Liebermann L. a dadogok mozgástanítását ismerteti. Budapesti Polgári Iskola. 1937—38. 2. szám. Szlavek Ilona : „A gyermek- i tanulmány jelentősége nemzetnevelési szempontból.“ A szelekció kérdésének megnyugtató megoldását csakis az emberkutató tudomány nyújthatja. Ebbe a munkába bele kell kapcsolódnia az iskolának. Palló Imre : „Uj történelem- szemléletet a ma iskolájába.“ Szabó György : „A tanulmányi kirándulásokról.“ Cikkéhez a budapesti múzeumok látogatási idejét és rendjét tartalmazó kimutatást csatol. A Szent Istvánra vonatkozó emlékek gondos és alapos összeállítását adja dr. Vavrinecz Béla : „A Szent István-év és az iskola“ című cikkében. Örömmel üdvözöljük Volly István : „A népi játék és az ifjúsági színjátszás“ című írását. Elvi elgondolásaival új gazdag távlatot nyújt a sokszor oly siralmas iskolai színjátszás és ünnepélyrendezés számára. Nemcsak új utakra hív, hanem a források és forrásmunkák közlésével, hasznos útbaigazításaival segédkezet is nyújt a meginduláshoz. Néptanítók Lapja. 1937. 23. szám. Az első tanyai vándortanítók úttörő munkájáról és az intézmény megszervezéséről tájékoztat dr. Hertelendy Jenő. Dr. Padányi—Frank Antal Szent István „Intelmeit“ az iskolaév vezér- gondolatává kívánja tenni. A gyermeklélekhez szóló kedves hangok csendülnek ki özv. Gáthv Barnabásné írásából : „Egy erdei kirándulás tanításai és nevelési értékei.“ Babócsay János Baja-vidéki Betlehemjárást közöl. — 24. szám. Dr. vit. Nagy Iván: „Észtország és kapcsolataink.“ Királyfalvi Gusztáv nemzetgazdasági és nevelői szempontból kívánatosnak tartja, hogy iskoláink megszervezzék egyes nyersanyagok rendszeres gyűjtését. Dr. Klérv János : „A pedagógus arca.“ — 1938. 1. szám. Drozdy Gyula a nevelőhatások értékeléséről szól. Több város iskolájának osztályait nagy magyarokról nevezték el. Máté János „Széchenyi osztálya“ címen az ő osztályában Széchenyi szellemével kapcsolatban folyó léleknevelő munkát vázolja. — 2. szám. Marosvári Tibor : „Tanítóképzés az európai országokban.“ Benőcs József Olaszország gyermekvédelmi munkájába nyújt bepillantást. — 3. szám. Mélyenszántó cikk Ambrus Béla : „Az önnevelés metafizikai megvilágításban“ című fejtegetése. Evangélikus Népiskola. 1937. 12. szám. Vitéz Nagy István az evangélikus településből fejlődött Sárszentlőrinc történetét írja meg. Folytatólagos cikkeiben Zacher Lajos a falu szempontjából szól hozzá a nyolcosztályú népiskola kérdéséhez. — 1938. 1. szám. Heintz Fülöp : „Az iskolai énekoktatás revíziója.“ Tanítók Szövetsége. 1937. 10. szám. Makay László : „Különböző kultúrák felfogása a gyermekről.“ Marosvári Tibor a finnországi elemi népoktatást ismerteti. Gyermeknevelés. 1937. 9- 10. szám. Dr. Hermann Alice : „Segítsek-e a leckében gyermekemnek?“ —Románná Goldzieher Klára a szakavatott egyén hozzáértésével ír a gyermek jó és rossz írásáról és a reformírás kérdéséről. A csunyaírás belső zavaroknak nyilvánulási tünete. Kényszer, szépírási gyakorlat, reformírás ezen nem segít, ide gyógykezelés kell. Evangélikus Élet. 1937. 18. szám. A pesti evangélikus egyház történeté
