Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 3. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
134 Belföldi és külföldi lapszemle. dr. Farkas László Kodály Zoltánnak a helyes magyar kiejtésről tartott előadásáról számol be, dr. Szondi György pedig a debreceni középiskolák növénykertjét ismerteti. Magyar Középiskola. 1937. 10. szám. Dr. Várady Erzsébet : „Nemzetneveléssel egyesített történelemtanítás az új tanterv szellemében.“ I. A történelmi ismereteken alapuló egységes magyar világszemlélet kialakítása az iskola feladata. Szemben a régi adathalmazó módszerrel a mai történelem- tanítás az új elvek és új módszerek alkalmazásával a történelmi érzéket fejleszti és történelmi levegőjű szellemi munkaközösség megteremtésére törekszik. A történelem tananyagán végighaladva tanulságos példákkal világítja meg, hogy lehet a történelemtanítást a nemzetneveléssel egyesíteni. Gander Andor : ,,A hágai nemzetközi eszperantó cseh-intézet tanító módszere.“ Ismertetésében az idegen nyelvet tanító tanárok hasznos ötleteket találhatnak. 1938. 1. szám. Dr. Zibolen Endre : ,,A gimnázium és az egyén.“ Kimutatja, mit köszönhet a tanuló mint egyén a gimnáziumi nevelésnek. Magasabb szempontból világítja meg a tanári egyéniség kérdéséi. A magyar gimnázium úgy igyekszik áthidalni a koráramlatokban felmerülő érdekellentétet egyén és közösség között, hogy odaadással szolgálja a nemzeti társadalmat, de ebben a törekvésében felhasználja az egyéniségben rejlő erőt is. — 2. szám. Dr. Sípos Lajos : „A középiskola és a tanárság helyzete Belgiumban.“ Főleg az állami középiskolákat ismerteti. Ezek irányító osztállyal kezdődnek. Elvégzésük után orvosi és tanári vélemény dönt a tanulók további sorsáról. Érettségi vizsga az egyetemen van. Belgium fejlett polgári iskolái és jól kiépített szak- oktatási rendszere lehetővé teszi a helyes kiválasztást. A világi tanárság ötévi egyetemi tanulmány után köteles doktorátust szerezni. Gyakorlóévnek az első szolgálati év számít. A tanári állás összeegyeztethető tevőleges köz- igazgatási tisztséggel, pl. polgármesteri állással. Magyarosan. 1937. 9 -10. szám. Semetkay József cikkéből örömmel értesültünk arról, hogy a felvidéki magyarság körében is megindult a nyelvművelő munka. Juhász Jenő a felszólító mód helyes használatáról ír, Dengl János pedig a Budapesti Rádió magyartalanságát teszi szóvá. Pannonhalmi Szemle. 1937. 5. szám. Linzer Szilárd a gregorián énekről ír. Dr. Karsai Géza : „A vallásos néprajz világtávlatai.“ Magyar Tanítóképző. 1937. 10. szám. Dr. Radnai Oszkár a nyelvi helyességre nevelés kérdésével foglalkozik. Dr. Mezősi Károly a szakember hivatott- ságával vázolja a lakóhelytörténettel való foglalkozás célját, fontosságát, a tanítóképzőintézetben megvalósítható módját és várható eredményeit. - 1938. 1. szám. Figyelemreméltó dr. Eperjessy Kálmán: „Településtörténetünk időszerű kérdéseit“ tárgyaló cikke. Égető kérdése ez mai történetírásunknak, mikor a környező népek szakszerűtlen munkáinak tömegében szinte észrevétlen marad a külföld előtt a magyar tudományos munka. Dr. Veress István : „A tanítói hivatás órái“ címen hosszú évek tapasztalatai alapján szól hozzá a rendeletben mutatkozó hiányok kérdéséhez. — 2. szám. Chobo- diczkv Alajos : „Az alkotmánytan tanításának módja.“ Kereskedelmi Szakoktatás. 1937—38. 4. szám. Dr. Fekete Miklós : „Az életrajz szerepe a magyar irodalomtörténet tanításában.“ A tárgy körül fölmerült ellentétes vélemények bírálatának mellőzésével az életrajztanítás, számára az irodalomtörténet kapcsán adódó nevelő értékek érvényesítésénél lát fontos szerepet. Czerny József : „Az iskola a világnézetek harcában.“ Hozzászólás Havadi Barnabás cikkéhez. — 5. szám. Dr. Laurentzy Vilmos fejtegetésében megmutatja, hogyan lehetne a kereskedelmi iskolai történelemtanítást az eddigi anyag célszerű átcsoportosításával az Utasítások szellemében átalakítani. Dr. Jablonkay Géza a fővárosi kereskedelmi iskolák keletkezését ismerteti. Dr. Szántó Béla : „Látogatásom egy francia középiskolában.“ ti. szám. Krisch Jenő érdekesen számol be görögországi útjáról. Dr. Heigl László : „Az olasz nyelv és kereskedelmi szakoktatás kérdése.“ Sok gyakorlati utasítással, részletekbe menő megjegyzésekkel ellátott, hasznos cikk. Dr. Solt Andor : „Az idegen nyelvi óra felépítése.“
