Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 3. szám - Renner János: A fizika középiskolai tanításának célja és módszere
98 Renner János : A fizika középiskolai tanításának célja és módszere. vonatkozólag ; könnyű kimutatni, hogy a középiskola tanulmányi rendjébe iktatott valamennyi tantárgy helyes tanítása esetén az előbb vázolt célt szolgálja. Ez az általános célkitűzés megfelel az értelmi, érzelmi és akarati nevelés hármas tagolásának. A fizika tanításában nagy rész jut az értelmi nevelésnek. Az értelmi nevelés két szempontot tart szem előtt: minél több értékes pozitív ismeretanyagot nyújt a tanulóknak a természeti jelenségekről és a műszaki alkalmazásokról; ezt már a gyors iramban haladó gyakorlati élet is megköveteli. A másik, még fontosabb szempont a formális képzés szempontja : bepillantás a természettudományi kutatás módszerébe. Nem tudósnevelésről van itt szó, az az egyetemek feladata ; a középiskola szerényen megelégszik azzal, hogy helyes fogalomalkotásra tanítson, megismertesse a fogalmak közötti összefüggéseket, majd fokozatos általánosítással és összefoglalással felemelkedjék a legfontosabb elméletekig. Emellett a tanulót arra is ráneveljük, hogy általános igazságokból tudjon egyes tényekre, a mindennapi élet egyszerű fizikai jelenségeire is következtetni. Van szerepe a fizika tanításában az érzelmi nevelésnek is. Aki habár csak főbb vonásokban megismeri a természeti jelenségek összefüggését, a természet rendjének fenséges harmóniáját, aki csak kis bepillantást nyer is azokba a fáradságos szellemi műveletekbe, amelyeket évezredek során a természettudományi és műszaki kutatás nagy úttörői elvégeztek, s aki legmélyebben járó fizikai elméletek mögött is észreveszi az „ignorabimus“-t, annak lelkében feltétlenül felébrednek a legnemesebb valláserkölcsi érzelmek. A kiváló magyar természettudósok és feltalálók alkotásainak megismerése és értékelése a hazafias érzést és öntudatot fejleszti. A fizika s általában a természettudományok tanítása sok alkalmat ad az akarati tevékenység edzésére. A tanuló öntevékenységének tág tere nyílik itten. A fizika tanítása a helyes megfigyelésre való neveléssel kezdődik ; ebben, továbbá a törvényszerűségek induktív felépítésében, valamint az egyes tényekre való következtetésekben helyes tanítási eljárás mellett igen sok az akarati elem. Különösen fontosak az akarati funkciók fejlesztése szempontjából a tanulók által végzett kísérletek, mérések; ezeknél a tanulók teljes aktivitásba lépnek. Az itt ismertetett célkitűzéshez igazodik a tanítandó anyag kiválasztása, beosztása, a tanítási módszer és eljárás. 2. Az anyag kiválasztása és beosztása. Az anyag kiválasztását bizonyos mértékben előírja az érvényben levő tanterv. A közel jövőben megjelenő új tanterv bizonyára számol a fizikának azóta bekövetkezett rohamos fejlődésével s a mai idők követelményeivel a műszaki tudás terén. A tantervek azonban csak nagy általánosságban írják elő a tanításra kiszemelt anyagot; ennek
