Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 2. szám - Dr. Horváth Károly: A földrajzi szertár

Dr. Horváth Károly: A földrajzi szertár.

85

De ennél nagyobb jelentősége is van. Mindenki elismeri a hon- ismertetés hasznát. Hiszen a szülőföld gazdasági életének fejlődése jórészben a talaj tulajdonságain épül fel. A szaktanár mindig kaphat kellő anyagi segítséget, ha gyakorlati irányba tudja terelni az érdeklődést. Erősítse a helyi érzést, emelje ki a város fontosságát, jelentőségét ; ha vannak, tárja fel a környék természeti kincseit, ha csak vonatkozásokban is, a közönség mindjárt érdeklődik az iskola gyűjteménye iránt, és alkalomadtán nem tagadja meg az anyagi segítséget sem.

A honismereti gyűjteménybe nem tudjuk beleszorítani mindazt, amire a földrajz tanításánál szükségünk van, ezért szükség van

II., az ú. n. leíróföldrajzi, helyesebben az idegen tájakat, országokat, földrészeket ismertető gyűjteményre is. Ez valójában a földrajzi gyűjtemény, amelynek részei lehetnek :

1. Panorámák és tájképek gyűjteménye, ahova a jellemző földrajzi tájképeket soroljuk be. Ezeket találjuk majdnem minden iskolában az osztálytermek és folyosók falain, mint díszeket. Most már itthon is szép faliképek készülnek, nemcsak külföldön (Balaton, Hortobágy stb.). Minthogy elvileg mindent meg kell mutatni (legalább is képen), ami az oktatás kapcsán szóba kerül, a típusképeket ki kell egészíteni.

2. Földrajzi részletkép-gyüjtemények. Gyönyörű anyagot találunk ehhez nemcsak Budapesten, hanem minden vidéki városunkban is. A földrajzi és turista folyóiratok pedig szinte ontják az idevaló képeket, amelyek a Gellérthegyet, Várhegyet, Lánchidat, a Tisza kiöntéseit, a tokaji szőlőket, a szegedi paprikatermelést, a balatoni halászatot stb. mutatják be. Gyűjteményünket folytonosan öregbíthetjük a folyóiratokból, képes újságokból, naptárakból, tudományos munkákból stb. kivágott képekkel, képeslapokkal, fényképekkel stb.

A tiszta technológiai folyamatok ábráit mellőzzük, mindig a földrajztanítás célja vezessen bennünket, azért kerüljük a puszta látványosság hajhászását is. A jó színes képeknek előnyük van a fekete nyomásúak fölött.

A képek felállítására elégséges az egyszerű keret, melyet a tanteremben bárhol felfüggeszthetünk. A képek addig maradnak kint, míg az illető országról, vagy földrészről tárgyalunk. Természetesen minden képet gondosan leltározunk, számozunk, országok szerint csoportosítunk, mert így bármikor megtalálja őket az iskolában segédkező szertári altiszt, vagy diák is.

3. A földrajzi gyűjteményhez tartozik a gyarmatáru-gyűjtemény, melynek bizonyos mértékben minden iskolában meg kellene lenni. Ezt is apránként gyarapíthatjuk növényi és állati termékekkel és néprajzi tárgyakkal is. Hogy nagy néprajzi gyűjteményt állítsunk össze, annak az a nehézsége, hogy a népviseleti tárgyak sok pénzbe kerülnek.

4. Most már minden iskolának van, vagy lesz vetítőgépe, epidiasz-