Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 2. szám - Dr. Horváth Károly: A földrajzi szertár
86 Dr. Horváth Károly : A földrajzi szertár. kópja, filmvetítője. Óriási a jelentősége ennek a földrajz tanításában, mert magát az életet tudjuk filmen bemutatni növendékeinknek. 5. A növény-és állatföldrajzi gyűjtemény magában foglalja egész: vidékek, tájak, földrészek jellemző növényeit képekben vagy herbáriumban: pl. a tundra növényei, a sivatag flórája, őserdőt alkotó fák, a magyar puszták, az Alpok, a sztyepp flórája, állatvilága stb. Ehhez járulnak a legfontosabb állatföldrajzi képek, az édesvizek és tengerek faunája. 6. Itt is fontos a kőzet- és talajminta gyűjtemény, továbbá a talajtérkép talajmintákkal. A mai földrajtanítás óráról-órára kitér a különböző természeti tájak talaj alkotó és technikai tekintetben fontos kőzeteire, mivel a tanulók sokszor hallanak a Mészkő- és Dolomit-Alpokról, vulkános hegyekről, a jégkorszak maradványairól, határáról, tengeri üledékekről, folyó-és szélhordta anyagokról stb. Igaz, mint már említettük is, a legtöbb kőzet megvan a természet- rajzi szertárban is, ámde más rendszerben. Nemcsak az illető kövek puszta ismeretéről van itt szó, hanem ezeknek földrajzi elterjedéséről, sőt éppen itt van felhasználásuknak súlypontja. A tanulóknak képet kell kapniok a talajalkotó kőzetek elterjedéséről — legalább főbb vonásokban lássák maguk előtt a tájat a főbb talajalkotó kőzetekkel. Ilyenkor a hallott tények helyességéről saját szemükkel győződhetnek meg. A talajismereti térképek és a talajtáblák (igazi kőzetek bennük) megmutatják a talaj összetételét, segítenek megértetni az összefüggést a kőzettulajdonság és talajalakulás között, rámutatnak a talaj, a vízellátás és a növényzet közti vonatkozásokra, megismertetik a technikailag legfontosabb kőzeteket (kőszén, barnaszén, vasércek, márvány, homokkő, kavics stb.). Csak ezek alapján érthetjük meg a táj fejlődéstörténeti kialakulását. A földrajzi ásvány- és kőzetgyüjtemény nagy mértékben támogatja a földrajzoktatás tudományos megalapozását, egyúttal fokozza a tanár és tanítvány érdeklődését is. Aki némileg otthon van az ásványtanban, az maga is összeállíthat ilyenfajta gyűjteményt, de tudományos intézeteink is (Földtani Intézet, Nemzeti Múzeum ásványtára) készségesen segítenek ebben. 7. Igen hasznos és kívánatos a földrajztanítás részére termény- gyűjtemény felállítása is, országok szerint rendezve. A modern pedagógia alapkövetelménye, hogy a tanítás tárgyait, amennyire csak lehet, a tanuló közvetlen szemléletből ismerje meg, egy tárgyban sem ütközik olyan nehézségekbe, mint a földrajzban. A földrajz tárgyköre a kis és nagyvilág, és ebből az iskola csak igen kicsi, korlátolt részhez férhet hozzá. A pedagógia is arra törekszik, hogy mindinkább csökkentse a puszta ténybeli tudást, helyette elmélyítse a földrajzi ismereteket. Ezért nagyon helyes az a törekvés, amikor az országok főbb terményeit szemléltetni szándékozunk. Az a körülmény, hogy a földrajz és a természetrajz szorosan érintkező tudományok, s így egyik-másiktárgyat a tanulók már
