Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 2. szám - Dr. Horváth Károly: A földrajzi szertár
84 Dr. Horváth Károly: A földrajzi szertár. mény is. Benne van a névben, hogy ide csak a földrajzilag fontos kőzetek, ásványok jöhetnek, tehát megcsinálhatjuk a természetrajzi szertár ásvány- és kőzetgyüjteménye mellett is. Bemutathatjuk az egyes talajféleségek vízszintes elterjedését a talajtérképeken, azután a földkéreg' keresztmetszetét. Idevalók az ártézi kutak fúrásainak eredményei is, mert bevilágítanak a földkéreg és a talaj szerkezetébe. A fontosabb ásványokat, kőzeteket keletkezési idejük szerint csoportosíthatjuk (ókor, középkor, újkor), a növényi és állati maradványokat a kövületeket pedig a vezérkövületek szerint. Külön tehetjük a technikailag értékesíthető ásványokat és kőzeteket (mészkő, márvány, dolomit, gipsz, agyag stb.). Sőt ide halmozhatjuk fel mindazt, minek alapján a tanulók megértik a hazai termőföld talajának kialakulását is. 6. Értékes a növény földrajzi gyűjtemény is, mely a hazai erdők, ligetek, rétek, legelők, homokpuszták, szikesek, mezők, gyümölcsösök, szőlőskertek, mocsarak, pocsolyák, tólocsogók, halványok stb. jellemző növényvilágát tárja elénk. Mindenki, aki ismeri a növények élettanát, tudja, hogy a földtan és a földrajz összefüggenek egymással, mivel egészen más a homokkő, a gránit, vagy a mészkő növényvilága. A kettőt nem lehet elválasztani egymástól. A honismereti gyűjtemény tehát megkönnyíti a földrajz megértését, ha azt a földrajztanítás céljainak megfelelően rendeztük be, vagyis ha sem kőzettani, sem földtani, hanem csak földrajzi szempontok érvényesülnek berendezésében. Irányadó az is, hogy főleg csak a szülőföldre terjeszkedjünk ki. A felállítás csak így felel meg legjobban az oktatás szükségleteinek, mert a tanárnak így minden kényelmesen kezénél van, azután azért is, mert csak így tudja átlátni a tanár is, tanítvány is valamely tájnak földtani szerkezetét. Természetesen semmiféle gyűjtemény sem teszi fölöslegessé a közvetlen természetmegfigyelést, mert semmiféle gyűjtemény sem pótolhatja a természet tanulmányozását. De ha nem is nézzük azt, hogy a gyűjtemény elrendezése, tökéletesítése a tanár szakmabeli érdeklődését állandóan feszültségben tartja, mindig mélyebben és bensőbben, összekapcsolja hivatásával, az iskolai földrajzi gyűjteménynek fontos szerep jut megint az ismétléskor, mikor a tanuló összesűrítve világos áttekintésben találja mindazt, ami kint a szabadban néha órajárásnyira van egymástól. Ezt minden tanárnak magának kell megcsinálnia a saját területén. 7. A honismereti földrajzi múzeum utolsó részeként berendezhetünk egy müszergyüjteményt is. Ebben talál helyet: a légnyomásmérő, maximum és minimum hőmérő, iránytű, szögmérő, zsebbarométer, mérőszalag, kalapács, sósavas üveg, fényképező és filmfelvevő gép stb. A honismereti gyűjtemény tehát ne csak az alsó osztályok tanítására szolgáljon, hanem a felsőbb osztályok és a földrajzi megfigyelés számára is adjon anyagot, hogy így a tanárt tudományos megfigyelésekre és kutatásokra serkentse.
