Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 2. szám - Dr. Horváth Károly: A földrajzi szertár
82 Dr. Horvath Károly: A földrajzi szertár. megfelelően tudjuk majd tanítani a földrajzot. Ez annál jobban sikerül, minél inkább letér a földrajz az élettelen tudás közlésének útjáról és az élet mindenekelőtt a nemzet életének szolgálatába igyekszik lépni. A szülőföld ismerete, a honismeret az alapja ma minden iskolában a földrajzoktatásnak. Legközelebbi célja, hogy bevezesse az ifjúságot a földrajzi természetmegfigyelés tudományába. A földrajzi, földtani, éghajlattani, néprajzi és gazdasági alapfogalmakat szemléletből vonják el, és még a befejező fokokon is, ahol összefoglaló földrajzi képek nyeréséről, valamint országok, földrészek természeti és kulturális viszonyai összefüggésének genetikus ismeretéről van szó —- még ott is a honi táj a legélénkebb lapja ezeknek a magyarázatoknak. Ezért ma a földrajz tanítójának -— bármilyen fokon működjék is — az az első feladata, hogy alapos, tudományos tájékozódást szerezzen saját községe, városa és környékének ismeretében. E nélkül ahhoz a világtalanhoz hasonlít, aki vezetni akar. Rosszul állana a földrajztanítás megszervezésének ügye, ha minden tanárnak élűiről kellene kezdenie az összefoglaló-, gyűjtő- és kutatómunkát. Ezeket javarészben készen kell kapnunk a földrajzi szertárban, múzeumban, vagy gyűjteményben. A gyűjteménynek elsősorban a honismeret múzeumának kell lennie, és mindazokat az eszközöket tartalmaznia kell, melyek a tanár, tanító és tanítvány számára szükségesek. I. A legfontosabb természetesen a honismereti gyűjtemény. A mai földrajztanítás vezetőszempontjai érvényesüljenek a földrajzi szemléltetőeszközök kiválasztásában is. Nem kell minden, válogatás nélkül, csak a lényegre ügyeljünk, csak a feltétlenül fontosakat válogassuk ki. De ezeknek a tárgyalásában azután mélyedjünk el alaposan, keresve az összefüggéseket. Kivált az alsófokon tanácsos az ilyen korlátozás, ahol az alapfogalmakat szerzik meg a gyermekek. Itt csak egyszerű szavakban, vagy vonásokban volna szabad tárgyalnunk a jellemző dolgokat. Ezt azonban földrajzi gyűjtemény nélkül nem tudjuk megvalósítani. Geistbeck1 a kiváló német geográfus a honismereti gyűjtemény alkotó részeiül a következőket jelöli meg : 1. A honismereti irodalom gyűjteménye magában foglalja a földrajzi, földtani, éghajlattani, gazdaságföldrajzi, történeti műveket és értekezéseket városunkról, annak környékéről, azután a turistakalauzokat stb. Nagyobb helyeken, pl. Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Győrben, Pápán stb. alaposan megrostálhatjuk az anyagot. Ezekhez járulnak a tanárnak, tanítónak saját feljegyzései, megfigyelései szóban, írásban. Kisebb helyeken, ahol más irodalom nem áll a rendelkezésünkre, ezt a kéziratot meg kell őriznünk a szertárban, tanári könyvtárban, vagy közöljük az iskola értesítőjében. 1 Die'geographischen Sammlungen. Aus der Natur Heft. 4 1916.
