Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 2. szám - Dr. Harsányi István: Gúny, féltékenység, közömbösség és a nevelő

<S0 Dr. Harsányi Isívrín: Gúny, féltékenység, közömbösség és a nevelő.

hez, neveltjeinek fejlettségi fokához : a gyermek-, serdülő- és ifjúkor sajátságos, külön világához.

S mindennek alapja az érdeklődés. Az őszinte, természetes, veleszületett, nyilt és jószándékú érdeklődés. A tanárnak semmi sem mindegy. Neveltjeinek minden apró megnyilatkozásából olvasni kell tudnia, mert megérti a legkülönfélébb megmozdulásokat, azoknak jelentését.

Kétségtelen tény, hogy a tanári munka egyik legfontosabb feladata éppen az átadás. Ezt az átadást pedig továbbcsiráztató lökőerővel semmiképpen nem végezheti el senki más, csak az, aki számára szintén élmény az, ha újra átéiheti a reformáció, és ellenreformáció korszakváltásának nagyszerű feszültségeit, ha maga is ott ül Cicero mellett a szenátuszban, mikor odadörgi Catilinának a Quo usque tandem-et, s maga előtt lát ja a gyermek Gansst, amint felvillan lelkében a számtani sor gyönyörű törvényszerűsége. Csakis így, ezzel az érdeklődéssel tudja az életszerűség érzését felkölteni, csakis így tud megfelelő talajt előkészíteni, életet biztosítani az elhintendő kultúrmagvak számára. Cinikus ember, közömbös ember, érdeklődés nélküli ember minderre képtelen. Pedig e nélkül nincs igazi tanítás, nincs igazi pedagógia.

De hiszen, mondhatná valaki, vannak eredendően fogyatékos érdeklődéskörű emberek. Erre csak azt mondhatjuk, hogy bizony elég nagy kár, ha ilyenek tanári, nevelői pályára lépnek. De ha már egyszer ott vannak, megfeszített és becsületes tárgyi elmélyedés révén nagyon is szélesithetik érdeklődéskörüket. Egy-egy elmélyülő tanulmány annyi szépséget tár fel az ember előtt, hogy szinte lehetetlen, hogy érdeklődése fel ne ébredjen s ne táguljon folytonosan.

A tanár, a nevelő életének örök és határozott érdeklődésnek, de egyszersmind, éppen alakító, irányító hivatásánál fogva, örök és határozott állásfoglalásnak is keli lennie. Minden mindegy-tanár és nevelő nincs. Meggyözödéses, mégpedig elvrendszerrel indokolható célkitűzésekért harcoló tanárokra és nevelőkre volt és van szüksége minden becsületes pedagógiának.

Ha a tanárra, a nevelőre gondolok — akiknek fogalma idestova remélhetőleg egybeesik —, sokszor eszembe ötlik a Jelenések Könyve

3. részének 15. és 16. verse : „Tudom a te dolgaidat, hogy te sem hideg nem vagy, sem hév ; vajha hideg volnál vagy hév. így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek téged az én számból.“

Gúny, féltékenység, közömbösség. íme a sok közül három olyan tulajdonság, ami manapság sok tanárban, sok nevelőben megvan. Tagadhatatlanul megvan. De meggyőződésem szerint nem jó, hogy megvan. Nem ártana magunkba mélyedve megvizsgálnunk, hogy milyen mértékben tulajdonaink ezek, valamint a hozzájuk hasonló lelki tartalmak, s mit tehetnénk azok kiküszöbölésére, a jobb nevelés, a hivatástudat elmélyítése, a nyugodtabb lelkiismeret érdekében.

Sárospatak. Dr. Harsányi István..