Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 1. szám - Hazai és külföldi irodalom
Hazai és külföldi irodaiam. *15 veinek, a családnak és iskolának kezeiből. Ennek oka a fenti intézményeknek válsága, mely egyszerre következett be a század mindennemű válságával együtt. Első teendő a helyzetkép megismerése. Azt a szinte teljesen ismeretlen területet, mely a mai ifjúságnak olvasmányvilága, statisztikával és kérdőívekkel igyekeztek felmérni. Fővárosi és vidéki iskolákban kitöltött kérdőívek anyagának megrostálását tartalmazza a könyv. Az olvasmányok minősége, mennyisége és forrásai mint önként adódó felosztás szolgáltatják a fejtegetések menetét. Lehet vitatkozni a kérdőíves módszer alkalmasságán : mindenesetre igen valószínű, hogy csak az olvasmányok mennyiségére vonatkozólag ad kielégítő feleletetet. Pedig a számoknál sokkal jobban érdekel a minőség. Itt már némi kétellyel kell szemlélni Üjváry eredményeit. Bármilyen optimista szemmel is nézze valaki ifjúságunkat, havi nyolc mű elfogyasztása mellett bajosan hihető, hogy a kedves írók Verne, May, Cooper, Gárdonyi, Molnár, Jókai, Herczeg. A mai ifjúság olvasmányait sokkal inkább a ponyva szolgáltatja : 10 fillérért, 20 fillérért, 28-ért, Félpengőért, Pengőért stb. Csakhogy ez az irodalom névtelenül cirkulál az olvasókedv rendkívül megtágult ereiben, és a diák, amikor arra kell megfelelnie, hogy ki a kedvenc írója, oda kap névért, ahol van, tehát azok közé az írók közé, akiket az iskola ajánl. Különben a fejtegetések hiányának érezzük, hogy Újvári az általa adott minőségkép kialakulásában nem veszi figyelembe a kötelező olvasmányok szerepét. A könyvforrások megjelölésekor — ha teljes képet nem is nyújt — igyekszik legalább az egész rétegződést figyelembe venni. A jövő útjainak megkeresésében túlságosan sokat vár a mechanikus eszközöktől. Magától értetődik, hogy „halaszthatatlan teendők“ a széleskörű tájékoztatás, az anyag átcsoportosítása, könyvtárösszevonás, tüzetes magyarázatos leltár, fokozottabb könyvtári munka, könyvtáros-képzés, tanító- és tanárképző reformok, de ezeken kívül és ezek előtt magát az irodalmi nevelést kell elmélyíteni. Tökéletes felszerelésű iskolai könyvtárak bukhatnak el azon, ha nem sikerült a nevelésnek magasabb igényeket ébreszteni a tanulóban. Az erkölcsi, irodalmi és szórakozási igény összhangja úgyis automatikusan cenzúrázza majd az ifjúság olvasmányait, ha egyszer már megvan, míg ellenkező esetben gondosan megválogatott ifjúsági művek és klasszikusok olvastatása is hatástalan marad : a szellem arra, ami nem'az ő igényeit szolgálja, csak unalommal felel. Ha Üjváry a problémát nem is ragadta meg egészen gyökerénél, a helyzetkép megrajzolásával és a követendő utak megjelölésével, kétségtelenül hasznos munkát végzett. , Vajda Endre. Teuhner’s English Readers for use in schools. B. G. Teubncr, Leipzig. A világhírű lipcsei Teubner-cég kiadásában megjelent 17 különálló füzetből álló „English Readers“ c. sorozat méltán megérdemli, hogy ezúton is felhívjuk rá tanártársaink figyelmét. A sorozat nem angolul beszélő tanulók számára készült iskolai használatra. A sorozat kiadására L. Kients professzornak 1935 májusban „Les Langues Modernes“-ban megjelent cikke adott ösztönzést. Cikkében annak a kívánságnak ad kifejezést, hogy német mintára a francia iskolákba is vezessék be nem klasszikus szövegek olvastatását az idegen nyelvek tanításánál. „Miért tömjük tanulóinkat erővel folyton klasz- szikus szövegekkel?“ - írja. Új tantervűnk is az idegen nyelvek tanításának középpontjába magának a nyelvnek gyakorlati elsajátítását állítja, és ezt kizárólag klasszikus szövegek olvasásával nem is érjük el. Nálunk is szükségessé válik a nyelvileg és tartalmilag is a mai életbe vágó nem klasszikus idegennyelvű szövegek olvastatása a tankönyvek anyaga mellett is. Ebben a sorozatban a Teubner-cég leginkább kiváló angol pedagógusok tollából oly könnyű nyelvezetű olvasmányi anyagot ad, mely diáknak és felnőttnek egyaránt leköti a figyelmét. Belőle megismerhetjük a mai Anglia életét, szellemét, különböző vidékeit, szokásait. Kedves, szórakoztató módon bevezet az angol középosztály otthonába, életébe, végigkísérjük az angol középiskolás fiúkat iskolai munkájukban egy boarding-schooí-ban, együtt élvezzük velük a vakáció kisebb-nagyobb örömeit, majd bepillantást nyerünk az egyetemi hallgatók életébe is. Megtudjuk, mi érdekli őket, mit olvasnak,
