Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 1. szám - Hazai és külföldi irodalom
44 Hazai és külföldi irodalom. óhajtása teljesedésbe megy, áldott magvetést fog végezni, amelyiknek gazdag aratása nálunk is lehet. Ruzicska László. Lengyel Imre : A modern nyelvoktatás idillt tényezői a már meglévő nyelvi ismeretek (anyanyelv) szempontjából. Csáthy Ferenc Debrecen—Budapest, 1936. A körülményes cím inkább elfedi, mint megvilágítja ez érdekes dolgozat tartalmát. A modern nyelvtanítás egyik főproblémáját, az anyanyelv és a tanult élő nyelv viszonyát vitatja meg benne dr. Lengyel Imre tanár, a debreceni egyetem pedagógiai szemináriumának gyakornoka. A kérdés történetét vizsgálva, rámutat a direkt módszer elméletére, mely az anyanyelvi ismeretet csak akadályozó körülménynek tekintette az élőnyelv tanulásában, s használatával ezért teljesen szakított. A még régebbi szintetikus-grammatizáló módszer pedig az anyanyelv nyelvi formáira épített mindent, s az idegen nyelv sajátos szemléletformáit elhanyagolta. E rideg elvek szerint az anyanyelv és az új nyelv ellenségként álltak egymással szemben. E két végletet szerencsésen békíti össze a közvetítő módszer, melynek a szerző is lelkes híve, s melynek eljárását a mai nyelvlélektani és pedagógiai irodalom eredményeinek felhasználásával igazolja. Az anyanyelv állandó használata, majd az erre reakcióként támadt teljes mellőzésé között a helyes középúton halad a mai didaktika, mikor azt vallja, hogy a már beszélt nyelv jelenségeinek ismerete elősegíti az új nyelv tanulását. A nyelvi formák ellentéteire nem szabad szemet hunynunk : hanem ellenkezőleg : ki kell aknáznunk az anyanyelv és a modern nyelv sajátosságainak mélyebb megértésére. Milyen tanulságok adódnak ebből a gyakorlati nyelvtanítás számára? 1. A fordítás mindkét módja (Hinübersetzung és Herübersetzung) kitűnő művelet a nyelvi jelenségek kölcsönös összehasonlítására. A mondatszerkesztés gyakorlására a legjobb mód : a nyelvi átalakítások és beszéd- gyakorlatok. Ez utóbbiakat a munkaiskola is melegen felkarolja. Az idegen szavakat az alkotó képzetelemek (fogalmi, akusztikus-motorikus és optikus) minél többoldalú megvilágításával lehet rögzíteni. De a szemléltetési eljárás mellett nem szabad elmulasztani az anyanyelvi szó megjelölését (fordítást), mert ez fejezi ki világosan a jelentéstartalmat. A szavakat legjobb mondatban megtanulni. (W. Popp). A kiejtés tanításánál az anyanyelv fonetikájából kell kiindulni. A nyelvtan tanításánál az anyanyelvnek kell norma-nyelvként szolgálnia, s erre vonatkoztatjuk az új nyelvi jelenségeket. Hangsúlyozza, hogy eredményes nyelvtantanítás középiskolában csak anyanyelven képzelhető. Végül megrajzolja a modern nyelvtanár ideális képét a munkabíró, derűs- kedélyű, kiegyensúlyozott lelkű, szakját ismerő és szerető tanárban. Az idegen anyanyelvű tanárnál feltétlenül előnyösebbnek tartja a magyar anyanyelvű tanár alkalmazását. E derék doktori disszertáció igen tanulságos olvasmány gyakorlati és elméleti pedagógusnak, s a módszertani irodalomnak határozottan nyeresége. A fiatal szerző kidolgozásmódja, tudományos stílusa kissé egyenetlen, sok benne a „műhelyforgács“, s a lélektani alapvetésből keveset nyújt, de a mai nyelvpedagógiai irodalom közvetítésével hasznos tájékoztatót ad a tanár kezébe. Debrecen. Dr. Molnár Pál. L. ÍJjváry Lajos : A mai gyermek és a könyv. A Vajthó László által szerkesztett pedagógiai füzetsorozat ,,A tanítás problémái“ 14. számaként jelent meg L. Üjváry Lajos értekezése ,,A mai gyermek és a könyv“ címmel. Vizsgálódásainak legjelentékenyebb részét a mai helyzet felvázolása teszi, bár bevezetőnek a helyzet okait is kutatja a történeti fejlődés rövid összefoglalásával, befejezésnek pedig néhány gyakorlati jellegű észrevétellel egy egészségesebb állapot kialakulását igyekszik előmozdítani. A szerző a mai helyzetet tragikusnak látja és helyesen veszi észre, hogy akkor, amikor az olvasási kedv és lehetőség a múlthoz képest páratlanul megnövekedett, az irányítás és ellenőrzés kicsúszott a nevelés legfontosabb szer
