Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 10. szám - Belföldi lapszemle
Belföldi lapszemle. 477 3. szám. Dr. Olasz Péter cikke : „A szuggesztió szerepe az iskolai nevelésben.“ Érdekesen jellemzi a szuggesztibilis gyermeket, a szuggesztibilitás koronkénti megoszlását. Rámutat, hogyan szuggerálhatja a nevelő helyes irányban a gyermeket, vagy hogyan ellensúlyozhat helytelen irányú szug- gesztiókat. Bihari Ferenc folytatja az évvégi értesítők szemléjét. Főleg az ifjúsági egyesületekkel foglalkozik, az önképzőkör újjászervezésével, a vallásos és szociális egyesületek munkájával, énekkarokkal, cserkészettel és testneveléssel. Kitér a középiskolai tanárok iskolánkívüli munkásságára is. — A Figyelőben Kardeván Károly minden magyar tanárt érdeklő ismertetést közöl arról, hogy milyen szellemben tanítják Csehszlovákiában a magyar irodalmat. Magyar Középiskola. 1937, 7. szám. „Középiskola és hagyomány" címen Balanvi György a sokféle, egymást keresztező és egymást rövidesen háttérbe szorító reformtörekvések ellen emel szót, melyekkel az iskola újjáalakítására törekednek. A gimnáziumnak újra elitiskolává kell lennie, ahol csak az arra rátermettek tanulhatnak. E mellett nyissanak inkább másirányú szakiskolákat. 8. szám. Dr. Zibolen Endre : ,,A középiskola kapcsolata más iskolafajokkal.“ Behatóan megvilágítja a népiskola, polgári iskola, szakiskolák és gimnázium összefüggését, s megállapítja, hogyan támogathatják egymást, egymás munkáját a különböző iskolafajok. 9. szám. Dr. Prónai Lajos nagy módszertani ismerettel és egyéni gondolatokkal gyakorlati szempontból foglalkozik a latin olvasmánytárgyalással. Magyar Tanítóképző. 1937, 7. szám. Imre Sándor : ,,A jelen a nevelői gondolkodásban.“ Azt fejtegeti, hogy a nevelésnek korszerűnek kell lennie. Ennek biztosítékai a nevelés egységessége, a tanító egyénisége, életkörülményei. 8. szám. Bálint Sándor : ,,Az egyetemes történelem tanításának módja.“ Mesterházy Jenő : ,,A nemzeti történelem tanításának módja.“ 9. szám. Dr. Padányi—Frank Antal a tanítói hivatás óráiról szól. Megismerjük a jó pedagógus gyakorlatban beváló módszerét, mellyel tanítványai lelki, erkölcsi nevelésére törekszik. Gyurjács Antal : „A történeti múlt átélése.“ Kereskedelmi Szakoktatás. 1937—38. 1. szám. Flavadi Barnabás : „Az iskola a világnézetek harcában.“ — 2. szám. Dr. Marssó József : „A tanár- lélek ezeréves vívódásai“ címen a jó tanár elsődleges követelményeiről szól, majd azt sorolja el, mit kívántak egyes korok a tanártól a nevelési munka terén. Budapesti Polgári Iskola. 1937—38. 1. szám. Imre Sándor megemlékezik Schneller Istvánról, a Ferenc József Tudományegyetem neveléstudományi tanszékének nyug. professzoráról. Beszél a nagy tudós személyiségéről, szabad és nemes felfogásáról, hatalmas szerepéről a magyar nevelői gondolkozás fejlődésében. Vitéz dr. Sághelyi Lajos „Korszerű házi feladatok“ címen a tanulók különböző házi munkásságát felölelő értékes fejtegetést ír. Arany Sándor gyakorlati útmutatásokat nyújtó cikke — „Hogyan neveljük elsőosztályos tanulóinkat?“ — minden iskolatípus tanárának tanulságos, gondolat- ébresztő olvasmány. Magyar Pedagógia. 1937, 7—8. szám. Cser János „Üjabb magyar képesség- vizsgálatok“ c. cikkében érdekes statisztikai adatok mellékelésével foglalja össze a most használatos képességvizsgálati eljárásokat. Néptanítók Lapja. 1937, 15. szám. Antal Fülöp érdekes áttekintését adja azoknak a lélektani és pedagógiai kísérleteknek, melyeket a gyermek erkölcsi életének megállapítására folytatnak. (A gyermek erkölcsi életének vizsgálata.) -— 18. szám. Molnár János : „Magyar lélekkel.“ Arra kell vigyázni, hogy a nemzeti feladat teljesítésének gondolata el ne halványuljon a munka inegszokottságában. Drózdy Gyula cikke: „A gyermek intelligenciájának vizsgálata.“ Szerző a Binet Simon-féle intelligenciavizsgálatokról szól, foglalkozik a kor és intelligenciafok kapcsolatával, a gyermekről készített egyéni jellemlapokkal. 19. szám. Ambrus Béla : „Eszmény az önnevelésben.“
