Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 10. szám - Hazai irodalom
478 Hazai irodalom. Dr. Jankovits Miklós : „A nevelő személyisége.“ — 20. szám. Lendvay Béla : ,,Az indirekt hatású nevelési eszközök“ címen az otthoni környezet, játszótér, utca és olvasmány lelket alakító hatásáról beszél, és ezeknek az indirekt nevelési alkalmaknak helyes irányítását ajánlja. Gyermeknevelés. 1937, 8. szám. Dr. Hermann Alice a rendetlen gyermekről ír, s gondolatokat ad a rendetlenség megszüntetésére. Dr. Kalmár Jolán : ,,Kell-e új középiskola?“ Dr. Győry Aranka. HAZAI IRODALOM Szentmihályiné Szabó Mária : Lorántíy Zsuzsanna. Singer és Wolfner, Bp. Tapasztalásokból leszűrt meggyőződésem, hogy az irodalom mint társadalmi jelenség, végső értelemben annak kimondása, amit egy nép a valóságban nem tud elérni. A sorsa kényszerűségeivel körülfalazott közösség felfelé sustorog- tatja ki erőit, s az irodalom légvárát emeli fel azokból a kövekből, amelyeket a földön nem használhatott el. Az akadályozott nép az irodalomban teljesíti ki önmagát. A magyar történelemnek van egy gazdag szakasza, amely a magyar megvalósulások legnagyobb lehetőségeit hordozta méhében : a XVI. és XVII. század. Helyes és átfogóbb érzékű történeti regényíróink ezért nyúlnak legszívesebben e korba vissza : a magyar beteljesedések megrajzolásához itt találnak legtöbb indítást, anyagot, útmutatást, a legtöbb „epikai hitelt“. Kemény Zsigmond, Móricz, Mák kai művei után most egy asszonykéz varázslata idézi elénk e nagy időket, Sz. Szabó Mária Lorántfy Zsuzsánna c. regényében. A pataki iskola kegyes alapítóasszonyának metszetképét mindenki ismeri. A kálvini egyszerűséggel formált keskeny, fínomszabású arc ; az orr nemes intelligenciáról tanúskodó vékony vonala, a tisztaságot és jóságot sugárzó szemek és a száj : az egykori nagyasszony lelkének tükre. Sz. Szabó Mária ebbe a tükörbe hajolva nézi ama kor történetét : az ifjú Rákóczi György küzdelmeit, szárnyatadó s vezérlő asszonya oldalán Bethlen G. vallási harcaiban s a magyar „visszavonások tüzében“, míg a küzdelmek elnyerik koronájukat : Rákóczi erdélyi fejedelemmé választásában, Lorántfy Zsuzsánna pedig férje ítéletében, mely szerint ő lesz „a magyar asszonyok fényeskedő szövét- neke mind ez idők végéig“. A magasztos és gazdag meseanyag biztoskezű formálóra talált az írónőben. Az alakok finom asszonyi pszichológiával megelevenítve lépnek elénk a munkában. A felidézés tökéletességét még a nyelv diszkrét régiessége fokozza. A mű minden sorát átlengő mély bibliás református meggyőződés pedig nekünk külön is kedves könyvünkké teszi e regényt. Debrecen. Tóth Béla. Révész László : Latin nyelv- és stílusgyakorlatok. Veszprém, 1936. 160 I. A szerző a veszprémi teológiai főiskolán tanítja az intézményesen bevezetett latin nyelvet. Könyve anyagának összeállításában az. a cél vezette, hogy teológus tanítványainak kezébe tankönyvet adjon, s egyszersmind segítségére legyen azoknak a teológiai főiskoláknak is. ahol a latin stílusgyakorlatokat szintén bevezették. E derék kis munka 30 óra anyagát foglalja magában. Minden órai penzumban szerepelnek szavak, esettani példák, mondattani példák, közmondások, szemelvények régi és újabb egyházi írók bölcs mondásaiból, klasszikus írók jeles mondásai. Mindenütt arra törekedett, hogy a klasszikus latin nyelv szépségei érvényesüljenek, a klasszikus szövegeknek pedig nem betűszerinti, hanem magyaros, teljesen szabad fordítását adta. Középiskolai használatra is rendkívül alkalmassá teszi e könyvecskét az a körülmény, hogy feltűnő nagy számmal tartalmaz esettani és mondattani példákat bilingvis egymás- meliettiségben. Mintegy ezer példa sorakozik egymásután, amelyeket épúgy
