Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 1. szám - Gállfyné Dr. Tarczay E.: Az óravázlat
Gdll/yné dr. Tarczay E. : Az óravázlat. 39 ahol felállíttatja magának a sorompókat, a határokat, nehogy túláradjon az órán, de mégis a legszebbeket el ne. felejtse közölni ? ! Vagy van-e szebb természetrajz-óra, mint egy séta az erdőn, a mezőn, ahol ott van a sok eleven illusztráció, s nem kell-e ehhez is óravázlat, hogy el ne tévelyedjek a természet felém kínálkozó sok gyönyörűségében? A színes krétáknak (34. § 2. 19. megfigyelési szempont) is nagy szerepet juttathatok éppen itt, bár a táblára vázolt térképek és nyelvtani ragok is jobban a gyermek szeme előtt maradnak, ha elütő színükkel jobban elkülönülnek a többi betűtől, rajztól. De hogy minden óravázlatban újra meg újra lerajzoljam e vázlatos illusztrációkat, táblázatokat, az igazán felesleges. A könyvbe a maga helyén betett vagy bekötött fehér lapok megőrzik azt számomra évekig. Az úgy is időtlen. Ha pedig új, ötletesebb rajz, vázlat, színezés jut eszembe, azt egy újonnan betett lapon jövőre is megrögzítem. Sőt csinálhatok vagylagos vázlatokat, különösen ha párhuzamos osztályokban tanítom az anyagot, s azok tehetség szerint oszlanak ketté. Mennyivel többet feltételezhet ilyenkor az egyik óravázlat, mint a másik ! Mennyivel érthetőbben, szebben, szuggesztívebben beszélhetek teljesen hatalmamban álló dolgokról, általam látott helyekről, nemzetről, állatról, növényről, elolvasott és átgondolt irodalmi műről, átdolgozott számtanpéldáról, elvégzett kísérletről, mintha mindezzel csak teóriában foglalkozom. Mennyivel többet mond ilyen tanárnál a rövid óravázlat, mint másnál egy oldalas ! És különösen az egyes fejezetek végére érve nem feltétlenül szükséges-e az azt átismétlő óra vázlata? Nem fontos-e ez, nem könnyíti-e meg ezzel a tanár a saját és a növendék számára az áttekintést? Idetartoznak a grafikonok, a párhuzamok, synchronisztikus táblázatok, rendszerek, táblázatok összeállítása is. így meggondolva az óravázlat a tanári munkának csakugyan nem nehezítése, hanem éppen megkönnyítése akar lenni. Ha majd a kedélyek lecsillapodnak, maguk a tanárok fogják ennek célzatát elismerni és szükségét belátni. Természetesen helyesen kell felfogni az intenciót. A tanár így is, úgy is elkészítette eddig is az órája menetét, ha nem is írásban, de gondolatban. De vannak és voltak olyanok, akik akkor törik a fejüket, mi is volt feladva, mikor már felmentek a katedrára, akik „készületlenül mennek az órára“, s tán ezeknek szól most figyelmeztetéskép ez a rendelet, mely mindenkire vonatkozik. Említés esett egy jó, öreg tanárról, aki mindig csak félkor ment be órára, mégis nagy tehetségű nevelő volt, és évtizedekig elemlegetik növendékei. Egyes kivételes zseniális embereknél ez lehetséges, de mégsem állítható követendő például. Utóvégre nem kezdheti a tanár és a növendék a munkaórát azzal, hogy : Félidő 0:0! Nem azért járatják a szülők sem gyermekeiket iskolába, hogy a fele időt semmittevéssel töltsék, ami rendesen rendetlenkedés. Igaz viszont, hogy van olyan félórás tanári munka, ami felér más egyórás munkával.
