Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 9. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. "81 borzalmas vérengzések szemtanújának több kéziratban meglévő művét az eperjesi vértörvényszékről és áldozatairól ; míg ugyancsak több kéziratban ismert „Gymnasiologia“ c. műve máig is kiadásra vár. Gömöry és volt tanártársa, Frenyó Lajos, főgimn. vallástanár, a kollégium levéltárának kutatása alapján állandóan foglalkozik az eperjesi evangélikus egyház és kollégium múltjával és főbb szereplőinek felderítésével. Hozzájuk csatlakozott Mager Endre, teológia dékán-tanár is magvas tanulmányával a kollégium négy tanintézete országszerte elismert és méltányolt négyszázados történetéről a szlovenszkói Evang. Naptár képekkel díszített hasábjain. De méltán jajdul fel Gömöry idézett művében, hogy eddig senki sem foglalkozott az eperjesi kollégium nagyszerű megtermékenyítő és Magyarország sorsára is kiható munkájával. Pedig érdemes volna e kérdés tisztázására időt és tanulmányt fordítani. így Kossuth Lajos is, Thököly Imre mellett a kollégium leghíresebb és legkiválóbb diákja, kora uralkodó eszméivel Eperjesen, a kollégiumban (főként Greguss Mihály, Gyula és Ágost atya útján) ismerkedett meg. Itt lett azoknak rajongó híve, lelki nagyságának igazi tápláló forrásait itt kell keresnünk. E tekintetben e kollégium országos jelentősége a nevelés terén a debreceni és sárospataki főiskola mellett máig sincsen kellőképpen méltatva. Az eperjesi kollégium ellenreformációi történetéhez egy becses forrásmunkát bocsátott közre az e téren fáradhatatlan Frenyó L. a múlt évben a miskolci evangélikus jogakadémia kiadásában ,,Pomarius Sámuel naplója Eperjes deformációjáról 1673-áo/: Acta tragica deformationis Eperiessiensis 1673“ címmel. Ő rendezte sajtó alá, megírta Pomariusnak, a kollégium első rektorának (1624-—83) életrajzát, ismertette naplójának értékes és érdekes tartalmát és bő magyarázatokkal látta el annak főbb eseményeit. Pomarius Szepesváralján, Bayer János evangélikus lelkész vejénél írta meg naplóját, akinél Eperjesről kiűzetése után rövid ideig pihenőt tartott hazájába, Németországba való visszatérése előtt. A napló eddig ismeretlen volt. Mohr Szilárd, inénhárdi ev. lelkész, egyházközségének jegyzőkönyvében akadt rá, felhívta reá a kollégium figyelmét, lemásolta, s így lehetővé tette a kiadását a miskolci jogakadémia tanári karának segítségével. Frenyó műve négy részből áll. Az első rész Pomarius (eredeti német neve Baumgarten) életrajzát közli. Áldásos munkásságot fejtett ki kilenc évi rek- torsága alatt Eperjesen. Tanulóifjúsága sorában szerepelnek : Thököly Imre, Nyáry Ferenc, Petróczy Miklós, István és Imre, Pongrácz Ferenc, Wittnyédy Pál és a Semsey, Sadrossy, Szirmay, Görgey, Judenczy és Zombory nemes családok és a városi polgárok fiai. Amidőn Bársony György egri püspök a jezsuiták intrikájára a kollégiumot lefoglalta, és tanárait és a lelkészeket kiutasította, Pomariusnak is mennie kellett. Visszament hazájába, ahol több helyütt működött, s tíz évi hánykódása után Lübeckben halt meg. A műnek második része a naplónak tartalmi ismertetését adja, s egyfelől a szomorú idők viszonyait, másfelől Pomariusnak pedagógus jellemét s mellette jellegzetes vonását tükrözi vissza Eperjesnek, a kollégiumnak s az evangélikus egyháznak szomorú, küzdelmes és az utóbbi kettőnek egyenes megszüntetését közlő történetével az erőszakosan katolizáló I. Lipót rémületes idejében, amelynek betetőző koronája néhány évvel később Karaffa alatt az eperjesi vértörvényszék tragikuma volt : az az eperjesi mészárszék, melynek emlékét a kollégiumi épület északi falában Markup Béla bártfai szobrász örökítette meg 1908-ban. A szobor alján a 24 vértanú, köztük Keczer, Járossy, Palásthy és Radvánszky neve van beírva azzal a jeligével : „Istent imádni, s hazát szeretni tőlünk tanuljatok.“ Az eszme megpendítése Mayer Endre tanár érdeme. Országos ünnepély keretében leplezték le Prónay Dezső báró, evangélikus egyetemes felügyelő nagyhatású beszédével és a képviselő- és főrendiház képviseletével és koszorújával. A műnek harmadik része is a naplónak rövid tartalmi méltatását közli, míg a negyedik magának a naplónak szószerinti latin szövegét és Pomarius gazdag irodalmi ismertetését hozza. A napló éppen arra nézve ad tájékoztatást, hogy mikép foglalták el és
