Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 9. szám - Dr. Madai Pál: A történettanítás szakdidaktikai problémái
Dr. Madai Pul: A történettanítás szakdidaktikai problémái. 349 Világos tehát, hogy a történettanítás folyamán lépten-nyomon közvetlenül a középiskolai oktatás szellemerkölcsi céljait szolgáló anyag feldolgozását végezzük. A történet ezért elsőrendűen nemzeti és világnézeti tárgy. Az átértékelés mai kaotikus korszakában ezért van egyre jelentősebb szerepe a középiskola tárgyai között. Ezért válik a történettanárnak elengedhetetlen kötelességévé, hogy a középiskola törvényesen kitűzött céljának gazdag tartalmát világosan értse, sokoldalúan értékelje, a nemzeti eszményekkel összhangban mélyen átélje, mert egyedül így tudja a célban rejlő egész pedagógiai értékrendszert a középiskola konkrét történeti anyagán keresztül a legváltozatosabb formában növendéke leikébe vetíteni s abba mélyen beágyazni. A magyar középiskolai oktatás nevelő célja minden benne elmerülő történettanár számára egy ma különösen nagy nemzeti jelentőségű elvi álláspontot hirdet: a múltai a jelenben a jövőért tanítjuk, s munkánk értéke attól függ, mennyiben tudjuk a dicsőséges magyar jövő megteremtésének lelki feltételeit a jelenig megismert történeti kultúra legnemesebb köveiből a magyar ifjúság lelkében kiépíteni. A tanterv kérdése. Szándékosan időztem a középiskolai tanítás céljával összefüggő kérdéseknél kissé hosszasabban, mert mély meggyőződésem, hogy történettanításunk eredményének kívánatos fokozásával ez a kérdés minden másnál szorosabban összefügg. A szűk keretek továbbra is csak azt engedik meg, hogy a történettanítással kapcsolatos olyan szempontok tárgyalására szorítkozzam, amelyeknek érvényesítésével a korszerű nevelésre irányuló történettanári munka szorosan összefügg. Ezek közé tartozik a tantervnek : a történeti anyag kiválasztásának és elrendezésének a kérdése. A tantervkészítés szempontjait a tantervelmélet részletezi. Ez mindenekfelett hangsúlyozza, hogy a történeti anyag kiszemelését elsősorban a nevelői célban rejlő értékek szolgálata irányíthatja. A tantervkészítés munkája tehát szintén világnézeti kérdésbe torkollik. Kétségtelen, hogy a középiskolai történetanyag kiválasztása a tudományos történetírás különböző szempontok szerint rendezett ismerettömegéből a nevelőoktatás céljainak szem előtt tartása mellett már századok óta folyik. Ezért ma már az esemény —, sőt a kultúrtörténeti anyag legnagyobb része is bizonyos állandóságot mutat. Ez az oka annak, hogy a középiskolai reformok során megjelenő tantervekben a tananyag tetemes része változást nem szenved. Azonban sem a tananyag zömének változatlansága, sem a tantervi anyagnak a tankönyvben készen adott feldolgozása nem menthet fel bennünket attól, hogy a kiválasztás szempontjait ne ismerjük, és szükség esetén ne alkalmazzuk. Csakis ez teszi lehetővé, hogy tanításunk minden részlete az alacsonyabb köznapi hatásokat levetkezve, a nevelői célban gyökerező abszolút értékek, magasabb nemzeti célok
