Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 8. szám - Külföldi lapszemle

Külföldi lapszemle. 37» G. M. Berryman (London) : The Education oí Parents through Nursery Schools. A szülők nevelése, különösen a szegény kerületekben, az ovoda egyik legfontosabb funkciója. A szülőket reá kell szoktatni az ovoda gyakori láto­gatására. A mindig látható étlappal rá lehet vezetni őket a gyermek helyes táplálkozásának fontosságára. Az óvodában látott manipulativ játékok fognak szerepelni otthon is az eddig használt gépies játékok helyett. Fontos nevelő­eszköz az iskolai orvosi vizsgálat, ahol az anyának jelen kell lennie. Idő- pocsékolás lenne a szülők tanításában a direkt módszerrel való kísérletezés. A szülők, különösen az apák, csak lassan vehetők rá a közeledésre és előadások hallgatására. Vera Fediaevsky: Nursery Education in the Soviet Union. A szovjet birodalomban az ovodai nevelés államügy. Az ovoda két típusa a créche (3 éven aluliaknak) és a Kindergarten (3—-7 évig). Az alapvető nevelési elvek a gyermek bármely korában ugyanazok a szovjet birodalom­ban : t. a nevelés a születéssel kezdődik és a halállal végződik, a ma gyer­mekei a jövő polgárai ; 2. a ma gyermekét arra neveli a szovjet, hogy az igazság és egyenlőség új felfogásán nyugvó új társadalom polgárává legyen ; 3. a nevelés a kollektivizmus jegyében történik. A játék a legjobb eszköz kooperatív tevékenység kifejtésére. Már az óvodában kezdődik a gyermek politikai nevelése is. Hose Marié Vajkai (Budapest) : The Day — Nursery School, — an After — war Problem. A háború utáni viszonyok a napközi-ovoda intézményének létesítését sürgették Magyarországon. Cikkíró fontosnak tartja, hogy az ovoda alkal­mazkodjék a kerületi viszonyokhoz, ne lépje túl azt az életnívót, amelyet a szülők a gyermeknek normális viszonyok között biztosíthatnának. 4. American Childhood. September 1937, Vol. 23. No. 1. Maude Hurhnnk Harding : Correlation in the Social Studies with (lie Curriculum. A földrajztanítás új módszerét mutatja be tantermi munka alapján. — Ethel M. Duncan (Philadelphia) The Ineidental Approach in Attitude Building. Azzal a problémával foglalkozik, hogy miképpen lehet az iskolában már a legalsóbb fokon a népek egymásiránti megértését meg­alapozni. —• Anne Mcrrimun Peck and Enid Johnson (New-York City) : The Peoples That Make America. A népek egymásközötti megértését az iskolában a művészetek internacionális nyelvének segítségével lehet előmozdítani. Az amerikai iskolákban tanuló európai nemzetek gyermekeit biztatni kell a hazai művészetek ápolására : így nem fogják magukat amerikai osztály­társaiknál alacsonyabbrendűeknek érezni. Az amerikai gyermek így tanulja meg értékelni azt, amit más országok hoztak Amerikába. — Helen C. Cleaves (Boston) : Living Art in America To-day : The World's Mosli Eamoin Mouse. Micky Mouse keletkezése és népszerűségének oka. 5. Child Education. September 1937. Vol. 14. No. 11. Hiilli Thomas : Imagination in Childhood. A képzelőtehetséggel megáldott gyermek életében tervek és célok könnyen válnak valóra. Nem kell kérdezősködnie, hogy mit és hogyan tegyen, módok és eszközök önmaguktól adódnak. A neveléselmélet azt kívánja, liogy kíséreljük meg az iskolában a képzelet nevelését. Sok esetben ez csak meg­felelő környezetről való gondkoskodást jelent. A képzelet nem olyan tulajdon­ság, amely megvan, vagy nincs meg a gyermekben. Inkább csak a szellem megnyilvánulásának egy módja, amelyet többé-kevésbbé sikerül tevékeny­ségre bírni. Ebben a vonatkozásban tehet legtöbbet az iskola. Meg kell szaba­dítani a gyermeket a félelemtől, elfogulatlanná tenni más gyermekekkel és felnőttekkel szemben. Saját képességének tudatára kell ébreszteni, fel kell szabadítani képzeletét a felfedezésre. Ha ezt nem tesszük meg, a gyermek képzelete a félelem börtönében megszűnik aktív kifejezésre törekedni és^ végül elsatnyul. Az ilyen gyermek ritkán kérdez, nincsenek ötletei. Barbara Storey : The Activity of Speech. A beszéd gyakoroltatása a gyer­meknél lényegében előkészület a jövendő évekre, amikor a beszéd már nem

Next

/
Thumbnails
Contents