Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 8. szám - Megjegyzések
372 Megjegyzések. van rendjén. E kölcsönhatások eredményezik „a mens sana in corpore sano“ életigazság megdönthetetlen helyességét. A testi kultúrában a világnézeti értékek nagy hierarchiája rejlik —- mondja Kornis. A testedzés hatalmas életérték, amely az egészséges élet előfeltétele, és nélküle a szellemi értékek sem bontakozhatnak ki bennünk. A testi kultúra hatása a logikai vagy értelmi érték szempontjából is felbecsülhetetlen: szemessé formál bennünket, a tér és idő viszonyokhoz jobban tudunk hirtelen alkalmazkodni. Olyan szellemi készségre nevel, amely által hamar el tudunk igazodni bonyolult viszonyok között is, a lehetőségek összefüggését gyorsan le tudjuk mérni. A testi kultúra jelentős megvalósítója az esztétikai értékeknek is, a test alkatát egyenletesen fejlesztve vonzóvá formálja, s mozgásainkat széppé avatja. A tervszerű testi kultúra az önfegyelmezésnek, a bátorságnak, az akarat- edzésnek, a magunk megtagadásának s a nemes becsvágy felkeltésének egyik legfőbb eszköze, és így az etikai értékek szolgálatában való jelentősége is rendkívül nagy. Ez a jelentősége csak fokozódik, ha szociális hatását vesszük szemügyre. A testnevelés legjelentősebb állomása a sport. A sport nagy mértékben neveli ugyanis a közösségérzést, az együttműködésnek, a kölcsönös segítésnek, a fair play nek szellemét. Ránevel az ellenség tiszteletére s nemes megbecsülésére, kibontakoztatja a társadalmi szervezőképességet. Végül a testi kultúra az egész nemzet politikai értékét és hatalmát is rendkívül gyarapítja : a test ügyességének és ellenállóképességének növelésével előkészíti az ifjúságot a honvédelemre. A sportember eleve jó katona is. így egyesülnek és sűrűsödnek össze életértékek és a magasabb szellemi értékek a testi kultúrában, amely egyben a lélek kultúráját is jelenti. Itt egyik sem szigetelődik el : a testi és lelki képességek kölcsönösen támogatják egymást. Ha az embert formáljuk, testét és lelkét egyforma gonddal kell fejlesztenünk. Ez nem akadálya szellemi mivoltunknak, testünk magatartását mégis csak a lélek határozza meg, a tervszerű testi kultúrát is csak a lélek kultúrája szerezheti meg. . . A civilizáció egyrészt elkényeztet, másrészt egyenesen ártalmas — mondja Szász Emil dr. Az elkényeztetett test könnyen meghűl, betegségre hajlamos, ezért sorsunkat sokkal mélyebben érintő kérdés a testápolás, de különösen annak egyik tünete : a sport, semhogy egyszerűen divatnak minősíthessük. Az első nagyszabású változást a sporttal járó fokozott izommunka követeli. A sportszerű gyakorlás a szívműködés módosulásával jár. A célszerűtlen ülő életmód közepette tétlenül összeesett tüdőrészecskék sport közben kitágulnak, s a tüdőszövet életképessége, a betegségekkel szemben való ellenállóképessége is fokozódik. Semmivel se jelentéktelenebb a sportnak lelki vonatkozása. Hiszen észszerű sportolás közben a testi-lelki egység igazságát ösztönösen is meg- érezzük. Sokan tudatosan, lelki-szellemi erejük érdekében sportolnak, mert sokkal inkább szellemi teljesítményeik terén érzik ennek hasznát. Az élet- és munkaöröm a jól megválasztott sportolásnak törvényszerű következménye. Testünk tökéletességének tudata adja meg nekünk a biztonságnak, a magunkban való bízásnak azt a nélkülözhetetlen mértékét, amely a mások iránti bizalomnak, jólelkűségnek, őszinteségnek és szolgálatkészségnek forrása és feltétele. A testápolásnak még jellemalakító hatásában sem szabad kételkednünk. Lelki tartalom nélkül kultúrember számára a sport elveszíti értelmét és célját, azt hiszik, hogy a sport önmagáért való. A sport eredeti jelentése : Játék. Az ember életének legszebb kora, a boldog gyermekkor, amikor a játék az egyedüli foglalkozása és életcélja volt. A felnőtt ember pihenése, szórakozása, nemes kultúrélvezete lélektani szemmel nézve szintén játék. A boldognak mondott gyermekkor kiegyensúlyozottságának, a felnőtt ember eszményi életformájának pszichológiai alapját elemezve mi idén mesterkélt okoskodás nélkül is boldogító üdítő játéknak, a sportnak fogalmához jutunk.
