Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 8. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 373 Minden testi működés lelki következményekkel jár, s minden lelki megmozdulásnak hatása van a test működésére is. A sport magasabb értelemben a testi-lelki egység ápolása, amelynek bizonyítására vállalkoztunk. De ezt csak azok értik meg, akiket az elképzelés tehetsége a szabad természetben, vagy a sportpályán művészi-etikai meglátáshoz és értékeléshez vezet. Akik meg tudják látni a sportolás mélyebb értékelemeit, azok tudják, hogy a sport nem a testi egészség egyoldalú ápolására való, hogy belátásunktól függetlenül lelkünket, szellemünket is műveli, testi-lelki egészségünket támasztja alá. A sportszeretet nem más, mint az élet szépségeinek, az emberi boldogságnak és megelégedettségnek, a testi-lelki egészségnek helyes értelmezése és keresése. A sport fejleszti az akaratot, hisz a sport nevelő értéke éppen az akarat edzésében és fegyelmező hatásában áll. (Varga S. Fr.) Az öntudatosan folytatott sport kitartóvá, állhatatossá, következetessé és céltudatossá, kezdeményezővé, szilárddá és önuralkodóvá, szívóssá, határozottá, küzdeni, lemondani, parancsolni és engedelmeskedni tudóvá teszi az embert. Az akarati tényezőkből folynak még : a bátorság, lélekjelenlét, hidegvér és magabízás érzelmei. A sport önérzetessé és tudatossá teszi az embert, működésbe hozza a becsvágyat, értékes ambíciókat fejleszt és becsületérzést. Az igazi sportember értékes etikai erényei : a szerénység, önfeláldozás. Akinél ezek az erények nem érvényesülnek, vagy mellékvágányra s klanak, az nem igazi sportember. A sport által kibontakozott érzelmek összhangzatos jellemet alakíthatnak ki, a szociális közösség érzésének fejlesztésével még jelentőséget nyer. A sport igen hálás megnyilvánulási területe az ember társas ösztönének. A kölcsönös megbecsülés, rokonszenv, lovagiasság, a társas közeledés fontos tényezői benne, bár az önérzet és versengési törekvés feszültséget is teremthet köztük, mégis a társas közeledést szolgálják. A sportember a cselekvő ember új típusa, melyet a XX. század alakított ki teljesen, az élet technikálódásával és uniformizálódásával van szoros összefüggésben. A sport a testi kultúra leghatékonyabb tényezője, mert az igazi sportember nemes szórakozást és felüdülést keres a sportban, s igyekszik testét-lelkét egyaránt nemesíteni. Az egészség szolgálatában felbecsülhetetlen, de fékezi a szélsőséges, szenvedélyes lelki megnyilvánulásokat is. Kibontakoztatja az erőket, szórakozás által regenerál, s az egyoldalú szellemi, vagy testi munka hátrányos hatását kiegyenlíti, és optimális munkára nevel. A honvédelem érdekei is összefüggenek a sportérdekekkel, fontossága kihat az egészségre, vagyis szociális, népegészségügyi és eugenetikái jelentőséget is nyer. A sport hasznossági tényezői mellett az sem utolsó jelenség, hogy a tesst kultúra terén kifejtett tevékenység, a nemzeti sportteljesítmény összehasonlításával az illető nemzet szellemi nívója is nagyobb lesz. Mivel a testi kultúra láthatóbb, kézzelfoghatóbb eredményekben jelentkezik, a milliók szemében a nemzet értékességének kifejezése és megjelenése lett a sport. Láttuk a berlini olimpiászon, ahol a magyar a világ nemzetei között harmadik lett, s ez a csúcsteljesítmény több népszerűséget és értéket kölcsönzött népünknek, mint a vele egyenlő értékű szellemi kincseink által adhatunk a külföldnek. Arról csak kevesen tudnak, vagy elhallgatják nemzeti féltékenységből, erről kénytelenek tudomást szerezni még az utódállamok ellenséges fanatizmustól fűtött vezetői és a magyarság barátai egyaránt. Igazi jelentőséget a sport akkor nyer, ha nemzeti intézménnyé alakul, s a nemzetközi kapcsolatok kialakításával még egyetemesebbé és általánosabbá válik, amit fiaink talán már megérnek. Tökéletesebb munkamegosztású, fejlett technikájú államban több szabad idő felett rendelkezik az egyén, s a sport lesz a szabad tevékenység legáltalánosabb formája.
