Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 8. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 371 MEGJEGYZÉSEK A testi és szellemi nevelés összhangja. A nevelés másokra kiható alakító tevékenység, mely három irányban működik : testi, értelmi és erkölcsi téren. A nevelés célját a görögök tűzték ki először tudatosan: a szép és jó ember nevelése. Plátón ugyan az értelmet helyezi előtérbe, de a görög nevelés általában megadta a testnevelésnek is az illető helyet. Náluk a gimnasztiké és muziké helyes arányban volt egymással. A rómaiak nevelési eszménye is a testileg-lelkileg erős ember volt. A keresztyénség hozta be a nevelésbe a szeretet eszméjét és azt a földöntúli célt, melyet csak úgy érhetünk el, ha minden földi jóról lemondunk. De a testnevelés terén ferde volt a közfelfogás, ugyanis azt hangsúlyozták, hogy a test csak akadályozza a lélek kifejlődését, és azért nem nevelni, de elnyomni kell. A nevelés célja a középkorban még Comeniusnál is csak előkészület az örök életre, amihez három tényező elegendő : tanultság, erkölcs és vallásosság. Vagyis értelmi, erkölcsi és vallásos nevelésről szóltak, a testet csak sanyargatták, nem művelték. Még a renaissance is a test szépségét teszi főcélul, nem az erőt. Montaigne a XVI. században már hangsúlyozta az egészséges nevelés fontosságát, ami a testre is kiterjed : hosszú gyakorlat, teherviselés, ugrás, futás, úszás, lovaglás és labdázás edzik az ifjak testét. Az első, aki a testi nevelést felkarolja Locke volt (1632—1704), pedagógiai tanai Rousseau előadásában hódítják meg a világot. Azonban utána még Herbart is azt a nézetet vallja, hogy a testi nevelés az orvos feladata, csak a legújabb kor ismerte fel újból a testnevelést, és tette ismét az iskola feladatává a test gondozását, némelyek szerint túlzott mértékben is. Ezt szeretném megcáfolni e rövid áttekintésben. A nevelők egyeteme elismeri, hogy az értelmi nevelésnek mekkora fontossága van : az elme védelme és kiművelése, az érdeklődés felkeltése, az elmének tartalommal való ellátása, vezető gondolatok kifejlése, szellemi önállóságra való törekvés kifejlesztése stb. Az erkölcsi nevelés súlyát az erkölcsi érzék kifejlesztésében, az érzelmek nemesítésében, határozott erkölcsi irányelvek kialakításában és az erkölcsi törekvés kifejlődésében látják, csak a testi nevelés volt mindig mostoha sorsban kezük alatt, nem ismerték el némelyek még létjogosultságát sem, nemhogy egyenlő értékűségét az előbbiekkel. Ezekkel szemben használja egyik modern pedagógusunk (Imre S.) azt a kemény megállapítást, hogy csak /ejtett értelmű ember tudja felismerni a testnevelés jelentőségét, pl. a testgyakorlás és a boldogság, helyes testtartás és tartós munkaképesség, mértékletesség és halandóság összetartozását. A szellemi és testi nevelés egészséges összhangja fejlesztheti ki ifjainkban a bennük rejlő mindenirányú érdeklődést és képességet. Az egészséges ember lehet csak munkabíró, az egészséges szellemi fejlődést is az épség, erő, ügyesség és edzettség biztosíthatja. A testnevelésnek, még ha egyoldalú lenne is, a szellemi életre vitathatatlan erős hatása van. Az érzékszervek gondozása, a világban való tájékozódás, ismeretszerzés pontosságának elősegítése, az egészségre való törekvés az ismeretek egész tömegét teszi szükségessé, és így az élet tudatosságát gyarapítja, a testgyakorlat sokirányú megfigyelést, gyors és helyes értelmezést kíván, egyes ágaiban önuralom, erőfeszítés, engedelmesség és elhatározás, más helyütt egy célért való dolgozás szükséges, az önbírálat, a kötelesség és összetartás érzése fejlődik, a test erősítése kedvezőbbé teszi a talajt az erkölcsi nevelésnek, mert aki testével bajlódik, inkább rabja alantasabb érzelmeknek. Viszont az értelmi nevelés is hatással van a testi nevelésre, ez így is 3*
