Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 8. szám - vitéz Domokos György: Az elemi algebra tanításának módszerei
360 Vitéz Domokos György : Az elemi algebra tanításának módszerei. ezen értekezlet megrendezése, s úgy érzem, a köznek tettem vele szolgálatot, ha e protestáns tankerület igazgatói értekezletének lefolyását a többi tankerületek pedagógusainak érdekében egy kissé részletesebben ismertettem a Protestáns Tanügyi Szemle hasábjain. Debrecen. Kun Sándor. Az elemi algebra tanításának módszerei. A matematikailag képzett elme erősen hozzászokott a nagy absztrakciókhoz, azért talán nem lehet csodálkozni azon, hogy még alig néhány évtizeddel ezelőtt az algebra tanárai már a kezdő fokon is inkább a logikus gondolkozás diadalának tekintették tárgyukat, a számfogalmak absztrak definíciójára, a következtetések és levezetések formailag pontos keresztülvitelére helyezték a fősúlyt, a helyett, hogy az algebrának mindennapi élettel való kapcsolatát érzékeltették volna, fedeztették volna fel tanítványaikkal. Habár a legrégibb utasításaink is kívánták a gyakorlati élet igényeinek tekintetbevételét, az algebrának a tanítása nálunk épúgy, mint a külföldön, erősen formális volt. A gyakorlati természettudományok rendkívüli gyors fejlődése, másrészt az üres okoskodások, az absztrakt fogalmak túltengése, a matematika tanításában már a múlt század végén is arra ösztökélték különösen a gyakorlat embereit, hogy a matematikai oktatás reformját sürgessék. Perry, aki talán legtöbbet tett a reformoknak Angliában való keresztülvitelében, ahol a legerősebb formális tanítás folyt, akkoriban (Euklides) nyíltan hirdette, hogy csak az a nép fog a jövő nagy versenyében boldogulni, amelynek fiai az alkalmazott tudományokban tökéletesen jártasak.1 Nálunk Beke professzor hívta föl a figyelmet a külföldi reformtörekvésekre az Országos Középiskolai Tanáregyesület 1906. évi közgyűlésén. Az ő indítványára alakult meg még ugyanabban az évben az Országos Középiskolai Tanáregyesület matematikai reformbizottsága, amelynek az akkori legkiválóbb egyetemi és középiskolai matematikai tanárok voltak a tagjai. A bizottság határozatairól és javaslatairól szóló jelentés lényege a függvényfogalomnak a matematikai oktatás tengelyébe való állítása és az infinitezimális számítás elemeinek a középiskolába való bevitele volt. Mindez olymódon történjék, hogy a tanár a tanulóval megkedveltesse a tárgyát. A matematika tanításának mostani rendszerében a tanulónak oly munkát kell végeznie, amelynek tárgya nem érdekli s amelyet így nem is végez szívesen — mondja a bizottság kiváló tanár tagja, Mikola Sándor.1 2 A reformokkal fog1 Nature : 1902 III. 27. szám. 2 A Középiskolai Matematikai Tanítás Reformja. 13. oldal.
