Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 8. szám - Nagy Miklós: Egy kis keserűség
Nagy Miklós : Egy kis keserűség. .345 tenyésztéssel, kis sétákkal a határban igazán értékessé lehetett tenni az I. o. természetrajzóráit. Az átható könyvszag is szellőzött kissé a gyermeki koponyából. Miért kellett ezt a kedves tárgyat kidobni? Talán, hogy helyet adjunk Európa földrajzának? Ezért aztán igazán kár volt, mert Európa földrajzának a bevezetése az első osztályban még súlyosabb hiba, mint a természetrajz kidobása. A kárpáti medence föld- és néprajzának, természeti, néprajzi, gazdasági és közigazgatási viszonyainak ismertetésére eddig is kevés volt a heti három óra. Kevés volt különösen azért, mert az ilyen szép, de meglehetősen magas szempontú tárgyaláshoz, valljuk be, éretlen még a tízéves gyermek. Idehozni még Európa földrajzát is, ami még a II. osztály számára is súlyos terhet jelentett, pedagógiai baklövés. Európa földrajza a maga német, angol, spanyol, norvég, francia, olasz és még jónéhány másfajta megnevezésével egy új idegen nyelv volt mindig a kisgyermek számára. Hiszen neki a Skagerrak, Southampton, Quadalquivir, Peloponézosz neveinek megtanulása igen nagy nehézséget jelent ! Vagy tanítsuk nevek nélkül a földrajzot? Lehet? Mert hiszen a nevek mellett még számos más, nehéz tanulni- való is akad ám Európában. Különösen a mai nehéz időkben, amikor csakugyan meg kellene ismertetnünk tanulóinkat a világ gazdasági rendjével és életével. Ezt a szövevényes anyagot lehozni még egy esztendővel fiatalabb gyermekek elé csak papiroson lehet, de a gyakorlatban nem. Vagy ezt se tanítsuk? De akkor mit tanítsunk Európa földrajzából? Mert bizony a rendelet nagyon szűkszavú intézkedése nyomán nehéz elképzelni, hogy mi maradhat meg a felsorolt címszavak anyagából és mi nem. Teljesen az iskolákra és a szaktanárokra pedig csak nem jó bízni a kérdés elintézését, mert annak gyakorlatilag igen furcsa következményei is lehetnek. Mit fog például a felügyelet csinálni azzal a földrajztanárral, aki Európa földrajzából csak az államok neveit, területüket, lakosszámukat és fővárosaikat tanítja meg? Szabad legyen még felhívni a figyelmet arra is, hogy új középiskolai törvényeinket a nemzeti tárgyak előtérbehelyezésének az ígéretével kaptuk. S íme, a magyar föld és a magyar nép megismerésére szánt amúgyis kevés időt már két esztendő múlva megcsonkítjuk. Mert bizonyára lesz több olyan földrajztanár, aki kényszerűségből csökkenteni fogja a magyar földrajz tanítására szánt időt, hogy valami kis eredményt érhessen el Európa földrajzának a tanításában ! A rendelet rövid hat sorban intézi el az első osztály mennyiség- tan anyagának a kérdését is. Kimondja, hogy ,,a közönséges törtekkel végzett műveletek tárgyalása elmarad“. Tekintsünk most el attól, hogy ebben a fogalmazásban az iskolák és a szaktanárok egyéni elbírálására marad a lényeg, mert nem tudhatjuk, hogy a közönséges törtek tanításának bevezetésére szolgáló számelméleti részt és a közönséges törtekre vonatkozó ú. n. alapfeladatokat tanítsuk-e vagy sem s nézzük meg a kérdést tisztán pedagógiai és didaktikai szempontból.
