Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 8. szám - Nagy Miklós: Egy kis keserűség

344

Nagy Miklós : Egy kis keserűség.

Egy kis keserűség.

Miniszter urunk 5200—1937. sz. rendeletével gondoskodott az 1934 : XI. te. fokozatos életbeléptetéséről. Nem tagadhatjuk el, hogy ismét elfogta tanári sziveinket a keserűség, amikor ezt a rendeletet végigolvastuk.

Mindjárt a rendelet elején fájó szívvel látjuk, hogy az intézkedés átmenetileg csak az 1937—38. iskolai évre szól. Ennél a rendeletnél ugyan gyakorlatilag csak örömmel vehetjük tudomásul, hogy egy év múlva már meg fogják változtatni, de elvileg és általánosságban nem lehet helyeselni, hogy még mindig csak átmeneti intézkedések alapján tapogatódzunk az új középiskola szellemének kialakítása körül, könyörögve kérjük már a Miniszter úr környezetében rendeletek fogalmazásával elfoglalt vezetőinket, hogy adjanak egy kis nyugodalmat a középiskolának. Méltóztassanak elhinni, hogy a lavinaszerűen ránkzúduló rendelettömegeket és azok következetes és gyo^s változtatgatását az iskola nem bírja már idegekkel. Nem a tanár, akinek a hátából szíjat lehet hasítani, és nem a diák, akit előbb-utóbb úgyis agyon fogunk dédelgetni, hanem az iskola, akiért a szíve vére hull az igazi tanárembernek, amikor elfogja itt-ott egy kis keserűség.

Nem mondható jogtalannak a panaszkodás, hiszen alig két esztendeje rendezkedtünk be a 3000—1935. sz. miniszteri rendelet alapján a gimnázium első osztályának tanítására, s íme most, két év múlva az új rendelet nyomán szinte kő kövön nem marad az alig kétéves rendeletből. Pedig sem kormányváltozás, sem rendszerváltozás, sem világnézeti átcsoportosulás nem történt közben. Mi vár reánk, ha még politikai változások is jönnek? Az új rendelet a hittanon kívül csak a magyart, a testnevelést és az osztályfőnöki órát hagyta meg változatlanul a kétéves rendhez képest. Kevés és üdvös változtatásnak mondható az, hogy a latin anyaga ugyanaz maradt, de heti óraszáma eggyel nőtt. Jelentéktelen változás a rajz és az írás összevonása egy tárggyá.

Lényegbevágó és igen súlyos változás történt azonban a földrajz és a természetrajz anyagában. Nem tudom elhinni, hogy volna az országban egyetlenegy olyan tanárember, aki helyeselné ezt a változtatást.

A természetrajz anyagának a kihagyása az első osztályból pedagógiai szempontból nem egészen indokolt. Lehet, hogy tudományos szempontból fölöslegesnek látszik ezen a fokon a természetrajz anyaggyüjtésszerű feldolgozása, de tagadhatatlan, hogy jól illett a tízéves gyermek lelki világához, s megfelelő kezelés mellett egyike volt az első osztály legkedvesebb tantárgyainak. A lakóház és a kert állatai, növényei érdekelték a gyermekeket, a termőföld összetételéről is szívesen tanultak. S ismerjük be : szükség is volt ezekre, különösen a falusi gyermekek szempontjából. A növények és a rovarok gyűjtögetésével, apró állatok ápolásával, madárvédelemmel, galamb-