Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 8. szám - Csanády Sándor: A magyar róna középiskoláinak hivatása

Csanddy Sándor : A magyar róna középiskoláonak hivat sa.

340

Esztergomban, ahol csak 1-6%, még kedvezőtlenebb Veszprém városáé, ahol csupán 0-5% a természetes gyarapodás. Javul az arány Sopronban : 5-1%, Szegeden : 61%, Debrecenben : 7 0%, Szombathelyen : 8-4%, Miskolcon azonban már megint csak 4-4% a természetes gyarapodás.

Ugyanakkor az Alföldön Mezőtúr 10-1, Nyíregyháza 10-8, Karcag 8-8, Kisújszállás 9-1, Hajdúnánás 12-0, Kunszentmiklós 9-4, Aszód 7-6, Békés 8-7, Békéscsaba 9-5, Hajdúböszörmény 9-7, Jászapáti 10-4, Jászberény 8-8, Kiskunfélegyháza 12-6, Kiskunhalas 8-7, Nagykálló 10 0, Nagykőrös 6-8, Szarvas 7'7%-os természetes szaporodást mutat.

Aggódva kérdezzük, hogy az újabb tíz, vagy húsz év múlva a természetes szaporodásban rohamosan hanyatló Budapest kiket fog iskolába küldeni, továbbá nehezen tudjuk azt is feltételezni, hogy még ebben az 0-1%-os természetes gyarapodásban is az értelmiség venné ki a legnagyobb részt. De a környékkel (21 csatlakozó város, illetve község) megnövekedett Budapesten, azaz Nagy-Budapesten sem kereshetjük az értelmiség természetes gyarapodásának megnyugtató adatait, mert a Nagy-Budapestet kialakító helységek közül még Rákosligeten van a legnagyobb számú értelmiség, s itt is csak 13-6% ; viszont ha Nagy-Budapestről külön vesszük a kiegészítő környéket (21 helység) s ennek nézzük az értelmiségét, az leszáll 7-3%-ra, az iparforgalmi lakosság pedig 75-5% (Iparforgalom : bányászat, ipar, kereskedelem és közlekedés), az őstermelők meg 5-2%. Ilyen százalékarányok mellett hiába van Budapest környékének 5-8%-os természetes gyarapodása, abból az értelmiségre megint csak kevés jut.

így akár Budapest, akár Nagy-Budapest demográfiai adatait vizsgáljuk, és bárhogyan is nő bevándorlás folytán fővárosunk (meg annak környéke), a természetes népesedése aggasztó arányban fogy, természetes felfrissülése tehát hanyatló irányzatot mutat s ennek folytán okvetlen a vidék fogja adni, mint ez máris folyamatban van, Budapest értelmiségének nagy százalékát beköltözéssel, behelyezéssel. Ugyanakkor a csekély természetes szaporodás mayával hozza, hogy Budapest és Nagy-Budapest középiskoláit az értelmiség gyermekein túl megtöltik a többi, közöttük alacsonyabb társadalmi osztály fiai és leányai. Azaz Nagy-Budapest alsóbb társadalmi osztályainak gyermekei fölöttébb kedvezőbb helyzeti előnyben vannak és lesznek a vidéknek nemcsupán hasonló társadalmi osztályú gyermekeinél, de a vidék értelmiségi osztályánál is, mert a nagybudapesti gyermek könnyebben jut középiskolához, mint a távolságokkal számolni kénytelen vidéki gyerek.

Budapestnek az 1900—1910. évtizedben abszolút számokban 65,678 ; az 1910—20. években már csak 2455 ; az 1921—30. évtizedben csupán 531 lélek volt a természetes gyarapodása. Szemlélhetőbb lesz a helyzet, ha cikkünk irányába vágó példával szolgálunk. Az 1920. évtől az 1925. esztendőig Budapesten a 18 éven aluliak száma 18,205 lélekkel csökkent.

Amíg Budapesten az 1921—30. évtizedben csak 531 lélek volt a természetes szaporodás (ugyanakkor a bevándorlás fővárosunkba 75,963 lélek, 81%), addig pl. Mezőtúr 2708 ; Hajdúnánás 2048, Kisújszállás 1248 főnyi természetes szaporodást mutat fel. így lehetne folytatni.

Budapest öregszik, talán nagyobb kezdeti sebességgel vénül, mint más világvárosok, addig az Alföld városai virágzó erőben gyarapítják a magyarság lélekszámát és pótolják a nemzet fogyatkozó vérét. Mint életerőt és ősi vért termő hajszálerek táplálják a nagyvárosok beteg tüdejét és szívét.

Ha a cikkünkben közölt adatokon elgondolkodunk, és egyetemes