Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 7. szám - zágoni Barra György: Lélektan és korszerű pedagógia
Zdgoni Barra György: Lélektan és korszerű pedagógia. 307 mai vasúti mozdony megismerésével kapcsolja össze. Ugyanígy a matematika példáiban is lehetőleg a mai élet számviszonyai jussanak szóhoz. II. A történeti tárgyak tanításában egyrészt határozott irányvonalon közeledjünk évről-évre a kultúrtörténeti jelen pontjához ; másrészt adjunk lehetőséget a gyermeknek igazi élményszerzésre a jelenben élő múlt tanulmányozásával. Tehát a múzeumoknak, történeti filmeknek, színpadi műveknek, történelmi maradványoknak, műemlékeknek stb. a mainál rendszeresebb és intenzívebb szerepet kell juttatnunk. Viszont ismerjük el, hogy a középiskolában eddig is nagy mértékben érvényesült a fokozatosság és a koncentráció elve, főként a tanmenetekben és utasításokban. Nagyon sokat várhatunk e tekintetben az iskolai filmoktatás fejlődésétől. Azt hiszem, nem lehetetlen kívánság, ha a jövőben történelmi, művészeti és irodalmi tárgyú filmek (pl. drámák, klasszikus filmek) pergetését is szeretnők látni az iskolában. A hangos iskolai filmet ezeken kívül még a modern nyelvi oktatás szolgálatába is állíthatnánk. íme, a sok elv közül három, melyek nézetem szerint a leg- .maiabbak, a legkorszerűbbek. Vannak iskolák, a világon mindenütt megtalálható ú. n. új iskolák, melyek csaknem kizárólag e három elv minél teljesebb érvényesítését vallják céljukul. 2. De vájjon újak-e ezek az elvek, illetőleg didaktikai alkalmazásuk csak az újabb törekvéseket jellemzi-e? Erre a kérdésre tagadólag kell felelnünk, mert hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a renaissance- és a humanizmusból elindult szellemi irányok vonalán a racionalista Montaigne, Descartes, Leibniz, az empirista Locke, Hume stb., — a realisztikus-naturalista irányban Rabelais, Bacon, Rousseau és követőik légiója mindazt az elméleti anyagot megalkotta, melyből a legújabb korban a pedagógia mint autonóm tudomány felépült. Viszont a gyakorlati, metodikai, didaktikai alkalmazás Louis Vives, Comenius, Sturm, Trotzendorff, a jezsuiták, a filantropisták, Pestalozzi stb. iskoláiban, illetőleg nevelői eljárásában mind megtalálhatók. Valóban elmondhatjuk, a pedagógiában nincs új a nap alatt. így hát a korszerűség kritériumát másutt kell keresnünk, s azt meg is találjuk, ha az elveknek nem a leszármazását, hanem tudományos megalapozását, megértését és alkalmazási módját: a módszert vizsgáljuk. Azt találjuk, hogy ezeket a didaktikai elveket egyrészt tökéletesebb, tudományosabb megértésük, másrészt helyesebb alkalmazásuk teszi korszerűvé. Ez az eredmény pedig majdnem teljesen a modern lélektannak köszönhető, helyesebben : a gyermeklélektannak és a gyermektanulmányozásnak. Vélekedhetünk az ú. n. experimentális pszichológia módszeréről és eredményeiről bárhogyan, azt az érdemét el nem vitathatjuk, hogy a mozgalmas és virágzó ped. jelenkor összes jelentős didaktikai elvei (ha filozófiai eredetűek is) pszichológiai alapozásúak, mint azt az előbb felsorolt példák is 2*
