Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 7. szám - zágoni Barra György: Lélektan és korszerű pedagógia
Zágoni Barra György: Lélekian és korszerű pedagógia. 30* mutatják. A régi és az új pedagógia közt tehát ott találjuk meg a határvonalat, ahol a tudományos módszerrel dolgozó pszichológia vette át a vezérszerepet. Ilyenformán korszerűnek azt a nevelési elvet mondhatjuk, amely a mai lélektan tételeivel igazolható. S beszélhetünk régi, tisztán filozófiai alapozású és új, lényegében pszichológiai alapozású pedagógiáról. Ha u. i. a múlt didaktikai elveinek tudományos alapozását keressük, mindig a filozófiában találjuk azt meg. A leszármazás kb. ez : kialakul a korszellem szülte filozófiai arculat; hatására pedagógiai elvek formálódnak, ezek ösztönzőleg hatnak a gyakorlati pedagógusra, s megszületik a módszer. Hogy példákat említsek : a francia forrású racionalizmus a megismerésnek fontos elveként a probléma részekre-bontását és tiszta, észszerű alapigazságokkal való logikai azonosítását követeli. Ez a „dara et distincta percepció“ elve, mely pl. a Port Royal iskoláinak szintetikus módszerét diktálja. Hasonlóképpen az empirizmus filozófiájának hatására alakul ki Comenius elve, mely kb. így fogalmazható : az ismeret az érzékeken át az emlékezet birtokává válik, majd a teljes megértés fokán a judiciumot erősíti. Ebből következik Comenius módszere : a szemléletből való kiindulás, az egyes esetek elősorolása s azután az általánosítás. Végül a XVIII. sz.-beli, bátran mondhatjuk, túlzó naturalizmus szülte az ú. n. „negatív nevelés“ elvét, mely szerint a gyermek természetes lelki fejlődését minden külső, emberi beavatkozás károsan befolyásolja. Ez a modern pedagógiában sűrűn kísértő elv módszerül a rousseaui paradoxont választotta : „tout fair en ne faisant rien“, — tehát módszere az, hogy nincs módszere. íme, a kínálkozó rengeteg közül néhány példa a régi, pusztán bölcseleti alapozású elvek didaktikus hatásaira. Nem állítjuk, hogy ezeknek a kialakulásánál a lélektani meggondolásoknak nem volt szerepük. A különbség épp ott van, hogy csak „meggondolásoknak“ és nem kutatásoknak. Egyes alapvető lélektani tételek intuitiv felismerése még nem elég szilárd bázis a tévedésektől mentes rendszer felépítésére. Maga a lélektan is hosszas fejlődése útján éppen korunkban vált igazán tudománnyá, miután előzőleg a fejlődés különböző stádiumaiban a fizika, a biológia, fiziológia, újabban az elmekórtan, ideggyógyászat; végül, mintegy ellensúlyozásul, a tiszta szellemtudományi bölcselet módszereivel és eredményeivel igyekezett a maga problémáit megoldani. Már ebből is kitűnik, hogy ez a mai lélektan korántsem érkezett még a végső kialakultság stádiumába, sőt ! Szélsőséges felfogások és elméletek küzdenek egymással. — Tekintsük át röviden az utóbbi évtizedek fejlődését, hogy így próbáljuk megérteni korunk pszichológiáját, melyre annyit hivatkozik a modern pedagógia. * 3. Ezt a XIX. sz. elejétől kezdődő fejlődési korszakot öt periódusra szokás osztani. Az első az ú. n. :
