Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 6. szám - Dr. Vetéssy Géza: A magyar nyelv tanításának problémái a középiskola első osztályában

Dt. Veléssy Géza : A magyar nyelv tanításának problémái. 269 III. A Tanterv a szépírás tanítását nem veszi fel külön a magyar nyelv ágai közé, hanem azt kívánja, hogy az írás technikájának el­sajátítása a helyesírás, fogalmazás és rajzolás tanításával szoros kapcsolatban történjék. IV. Ellenben külön órát rendel (I. o. : 6, II. o. : 1, III. o. : 1, IV. o. : 2, V—VI. o. : 2) a Tanterv arra, hogy a gyermek természetes kifejezési ösztönét oly fokig fejlessze, hogy gondolatait és érzelmeit szóban és írásban helyesen, magyarosan és szabatosan ki tudja fejezni, s a fogalmazást a magyar nyelvtanítás egyik külön ágának tekinti, és époly részletes és mindenre kiterjedő utasításokat ad a tanító kezébe, mint az olvasmány tárgyalásánál. Ezeket a fogal­mazási elveket vallja a középiskola is, tehát a kétfajta nevelő itt is egymás segítségére lehet. Külön beszélnek és példákat hoznak fel a Népiskolai Utasítások a fogalmazástanítás különböző nemeire, így fogalmaztatni kell : 1. cselekedtetés és ennek megfigyelése alapján ; 2. környezetmegfigyelés alapján ; 3. alkalmi szemléletek és események alapján ; 4. élmények alapján ; 5. képről; 6. képzeletre való hatás alapján (mesék alkotása, terveik leírása); 7. más tárggyal kapcsolatban ; 8. végül lehet fogalmaztatni leveleket. Ez a fogalmazástanítás is az V. és VI. osztályban nyerne töké­letes befejezést, mert a tanterv az V. osztályban kívánja szemlél­tetni olvasmányokon a fogalmazvány lényegét, gondolatmenetét és jellemvonásait, a VI. osztályban pedig a gondolatmenetet, rövid váz- latpontok készítését kívánja, melyek után a gyermekek egyéni élményeket fogalmazzanak. A IV. osztályból jött tanuló tehát nem is rendelkezhetik töké­letes fogalmazással, mert ott még nem fejezte be a Népiskola a maga célkitűzését, bár végigvezette a tanulót a fogalmazás egész rend­szerén. V. Ezzel elérkeztünk a népiskolai magyarnyelvi tanítás azon pontjáig, ahol nem egészen alaptalanul a legtöbb támadás érheti a népiskolát; arra a területre, amit „helyesírás és nyelvi magyarázat“ néven jelöl meg a Tanterv és Utasítás. Tehát a népiskolában nincs „nyelvtan“, csak „nyelvi magyarázat“. Lássuk mi következik ebből ? ! „A helyesírás tanításának és nyelvi magyarázatoknak a célja — az Utasítások (228. old.) szerint — a gyermeket képessé tenni arra, hogy a magyar nyelv kifejező erejét szerkezetének lényegét s azokat a legfőbb törvényszerűségeket észrevegye, beszédében és írásában alkalmazni tudja, melyek a nyelvnek szóban és írásban való használatát szabályozzák.“

Next

/
Thumbnails
Contents