Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 6. szám - Dr. Vetéssy Géza: A magyar nyelv tanításának problémái a középiskola első osztályában
268 Dr. Vetéssy Géza : A magyar nyelv tanításának problémái. fogalmazásukban is kevés a rendszeresség, sok a felesleges ismétlés (szó- és gondolatismétlés), azonos kötőszóknak gyakori alkalmazása. Most a fiúkkal folytatott beszélgetés hatása alatt kettős lépésre határoztam el magam. 1. Áttanulmányozom a népiskolai utasításokat a magyar nyelv tanítására vonatkozólag. 2. Elmegyek egypár népiskolai magyar órára, s megfigyelem egy-egy óra lefolyását, s tapasztalataim alapján megállapítom, mit hoztak, illetve mit hozhattak növendékeim a népiskolából. Lássuk először, hogy mit mondanak a Népiskolai Utasítások. A magyar nyelv tanításának fontosságát és jelentőségét kifejezésre juttatja a Népisk. Tanterv azáltal is, hogy ezt a tantárgyat tanítják a legnagyobb óraszámmal: I. o. : 10, II. o. : 10, III. o. : 10, IV. o. : 9, V. o. : 7, VI. o. : 7 órában. Külön órákon foglalkoznak a gyermek természetes szóbeli, kifejezési készségének fejlesztésével, az ú. n. I. „Beszéd- és értelemgyakorlatok“-on (I. o. : 4, II. o. : 3, III. o. : 3, IV. o. : 2, V—VI. o. : —), amelynek más célkitűzése is van, így pl. az otthon, a szülőföld, a nép és haza megszerettetése, valláserkölcsi alapon nyugvó nemzeti műveltség elemeinek biztosítása, a családi és az iskolai nevelés áthidalása. A folyékony, értelmes olvasást és az olvasott szöveg megértését és átérzését: az II. Olvasás és olvasmány tárgyalás (I. o. : 6, II. o. : 4, III. o. : 4, IV. o. : 3, V—VI. o. : 3) órákon tanulja a gyermek. Itt gazdagodik lelkiviláguk, s megszeretik az olvasást, mely későbbi művelődésüknek egyik eszköze lesz — írja az Utasítás (179 old.). A Tanterv ,,a IV. osztályban az értelmesen hangsúlyozott olvasás teljes kifejlesztését, az V. osztályban törekvést kíván a szép olvasás és a szép előadás felé, míg a VI. osztályban a szép olvasást kívánja“ (Utasítás 172. 1.) és erre az V—VI. osztályban 3—3 órát szán. Az olvasmány tárgyalásának a lehető legtökéletesebb, legaprólékosabb módját adják a Népisk. Utasítások. Külön foglalkoznak az : erkölcsi vonatkozású olvasmányok tárgyalásával, leíró olvasmányok tárgyalásával, a költeménytárgyalás módjával, ott is külön lírai, epikai, s leíró költeményekével. Mindenütt hangsúlyozzák az előzetes hangulatkeltést, a megértés legszükségesebb előfeltételeinek közlését, majd a tárgyalásra kerülő olvasmány megfelelő hangon való felolvasását, tehát az olvasmány bemutatását (először a tanító mutassa be !) a bemutatás után a megértést szabályozó tárgyi és nyelvi nehézségek elhárítását, tüzetes tartalmi megbeszélését, esetleges erkölcsi tanítások levonatását, s az olvasmány alaki megbeszélését. Ugyanezeket az elveket vallják és írják elő a Középisk. Utasítások is, s így ha a népiskolai tanító mindenben az Utasítások szellemében jár el, akkor már előkészít akaratlanul is a középiskolára, s megkönnyíti a tanár munkáját, s megszeretteti gyermekeivel az olvasást.
