Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 6. szám - Kónya Sándor: Megjegyzések az angol nyelv középiskolai oktatásához
258 Kónya Sándor : Megjegyzések az angol nyelv középiskolai oktatásához. kétféle r, w, l és a magánhangzók) fonetikai kiképzésének, sőt az angol hangképző szervek külső, magyartól eltérő működésének (az ajkak kisebb tevékenysége, a száj kisebb nyílása, a nyelvnek mélyebb fekvése és hátrább húzása) megismertetésével. E kezdeti, hirtelen a hideg vízbe ugrásszerű eljárás, amely alkalommal példákon minden tanulóval külön a lehetőség szerint jól begyakoroltatjuk a hangok helyes kiejtését: sok későbbi nehézségtől menti meg a kiejtés gyakorlását, gépiesnek látszó volta mellett sem nehéz, a kiejtés köztudatban elterjedt nagy nehézségeinek ez a játékos legyőzése pedig egyenesen diadalmas öröm. A tapasztalatok szerint a tanár példáján kívül a kiejtés tanulásának könnyítésére és biztosítására jók a kiejtésjelek, akár fonetikai átírást (ez hosszadalmasabb), akár csak a magánhangzókra alkalmazott kiejtésjelölést használja a tankönyvíró. A haladás folyamán a jelek alkalmazása mind szűkebb területre szorul, a felső fokon már részben, majd teljesen is elmarad. Fontos dolog, hogy soha egyetlen kiejtéshibát se hagyjunk ki- javítatlanul. A kijavítást, időkímélésből, többnyire a tanár végzi, sokszor azonban tanulóval végezteti. Űj anyagot (szavakat) sohasem szabad addig tanulásra engedni, amíg az egész osztály minden szót helyesen ki nem ejt. Az ebben való szigorú következetesség, valamint a kiejtésben jelentkező szabályszerűségeknek fokozatos tudatossá tevése hamarosan, már az első évben bizonyos angol nyelvérzéket fejleszt, úgy hogy a jobb tanuló már az első év közepén vagy vége- fele sok ismeretlen új szót fog magától is helyesen kiejteni. Fontos a mondatok könnyen folyó, zökkenés és dadogás nélkül való kimondása is. Ezt elérni az órán is igyekezünk, a tanulót is rászoktatjuk, hogy otthon minden mondatot, kérdést, szöveget addig ismételjen, míg a kimondás gyorsan és hibátlan simasággal nem történik. El kell sajátíttatni az angol beszédnek a magyartól eltérő gyorsabb menetét, valamint azokat a sajátságokat, amelyek hangsúlyos szótagoknak erősebb kiemelésében, a hangsúlytalanoknak színtelen, elmosódó kiejtésében, látszólagos elnyelésében jelentkeznek. Általában a jó hangsúlyozást szavakon és mondatokon egyformán a legnagyobb gonddal ellenőrizni és javítani kell. És el kell sajátíttatni igyekezni az angolnak a magyartól szintén eltérő különleges beszéddallamát. Mindig legfőbb követelmény a tanár megfelelő helyről mindig mindenki által jól hallható, gondos és szabatos kiejtése, kifogástalan hangsúlyozása, világos beszéde, általában mindenben követendő példája. A helyes kiejtés elsajátítására, javítására kitűnő segítséget nyújtanak a grammofónlemezek.5 Ma már igen gazdag lemezgyűjtemények (próza, vers, dal stb.) állanak az iskolai nyelvtanítás munkájának a 5 Idevonatkozólag sok jó útmutatás és beszerzési forrásra utalás található dr. Molnár Pál értekezésében : Az „auditív módszer“ a modern nyelvek tanításában. Debrecen, 1936. Dr, Bertók Lajos kiadása 1—17.1. Különnyomat A debreceni Református Roll. Tanárképző Intézetének dolgozatai 13. számból, a Pallas Debrecina-ból.
