Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 5. szám - Dr. Pásztor József: A református középiskolák vallásos jellegéről
Dr. Pásztor József: A református középiskolák vallásos jellegéről. 215 nének egy tanárt állami középiskolába -— amely hivatásánál fogva vallásilag színtelen — mi lenne az a plusz, amit levetkezne, itthagyna és nem vinne magával másik munkamezejére. Megvallom, akármennyit gondolkoztam, nem tudtam semmi kézzelfoghatót találni - hacsak azt nem, hogy elhagynánk a szubordináció iránti érzéketlenséget, melyet az autonómia gondolata eléggé kifejlesztett bennünk. Lehet mentségeket, magyarázatokat találni, hogy a tanár serkentő szerepe miért halkult meg — de a mentség és magyarázat nem változtat a tényeken. Kérdésünk első feléhez jutottam, amikor a tételként felállított hibának forrásait áttekintettük. Megvallom őszintén, ez volt mondanivalóm könnyebbik fele. Hibákat találni könnyű : hogy baj van a református iskolák hitvallásos jellegével, hogy fakul, színtelenedik, s hogy ezt talán a korszellem, a családi élet s maga a tanárság is okozza. Mindezt így felsorolva, úgy érzem, csak annyit végeztem, mintha a beteghez hívott orvos a pulzusról megállapítaná, hogy lázas a betege, s máris otthagyná. Pedig a bajok felsorolása után mered elébünk a nagy kérdés. . . et quid nunc? Ügy hiszem, felesleges olyan teendők felsorolása, melyek közvetlenül nem állanak módunkban. Azért a teendők felsorolásánál ragadjunk ki csak kettőt: a növendék és a tanár kérdését. A növendékek vallásos nevelésének előfeltétele, megítélésem szerint, vallásos hajlandóságuknak az ismerete. Azok számára, akik nem olvasták volna a nagy német pszihologus idevonatkozó megállapításait, hadd mondhassam el, hogy Spranger szerint az ifjú lélek vallásos fejlődésének három periódusa van. Az első korszak az ú. n. antropomorf vallásosság kora, amikor a gyermek a világon uralkodó erőket emberi természetűeknek tartja. Ilyenkor igen szuggesztibilis. Ha ebben a korban a vallásos hatások sűrű intenzitással érik, olyan eltörülhetetlen jelleget kaphatnak, melyet a későbbi viharok sem tudnak megváltoztatni. Ezt a kort kell minden vallásos lelkületű nevelőnek kihasználni, hogy a gyermek értelmi képességének megfelelő vallásos hatásokat indítson útnak. Második korszak 13—16 évig a nagy szakadékok kora. Az első kor „mágikus csodavárása“ megcsalja. Az első úrvacsorától csodát vár, ez a csoda elmarad, tépelődni kezd — feltámadás, szűztől születés kérdéseiben. Hit és tudás harca megindul. Mivel a tudományos hatások sokkal tömegesebben érik, mint a vallásiak, a döntés természetesen könnyű. Bizony gyakran e periódus szirtjei között fut zátonyra a vallásos lélek hajója. Nagyon, de nagyon óvatosan kell kezelni a vallási kérdéseket. Kívülről jövő kényszer, vallásos könyvek, szentéletű emberek életrajza, sőt maga a biblia olvastatása is ezen periódusban nem mindig gyümölcsöző. De egy a növendékek által is szívesen fogadott tanár vagy egy előttük jó példával járó növendék hatása átvezetheti a krízis ez állapotán a növendékeket. E korra azt mondja Spranger : „a vallásosság parazsát inkább emberek szokták felgyújtani, mint könyvek“. (Az ifjúkor lélektana 281. 1.) Videant professores... nehogy viselkedésük a
