Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 5. szám - Dr. vitéz Bessenyei Lajos: A polgári iskolák reformjához
194 Dt. vitéz Bessenyei Lajos: A polgári iskolák reformjához. hanem élettel megtöltött kép, mely azonban elég tömör, rendkívül szabatos és kerek egész. Szándékosan elevenítettem fel ezt a jelenetet itt és most. Tankerületem polgári iskolai igazgatói gyűltek ide egybe, hogy tárgyaljunk néhány aktuális kérdésről, és mikor először van szerencsém velők együtt lehetni, akkor a magam részéről a polgári iskolai célkitűzés legfontosabb alapelvéről kívántam az én egyéni elgondolásom szerint röviden elmélkedni. Az 1927 : XII. te. 1. §-a foglalkozik a polgári iskola feladatával és szóról-szóra így hangzik : „A polgári iskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú általános műveltséghez juttassa, és ezzel közvetlenül a gyakorlati életre vagy pedig a középfokú szakiskolákra előkészítse. A polgári leányiskola feladata azonfelül művelt, magyar polgári háziasszony nevelése.“ Rendkívül érdekesnek, de egyben — őszintén kimondom ezen véleményemet — fogyatkozásnak is tartom azon körülményt, hogy ezen célkitűzésben az általános részben a „polgár“ fogalma teljesen hiányzik, csak a leányokra vonatkozólag mintegy ráadásképpen vagy talán mellékes cél gyanánt csendül meg a „magyar polgári háziasszony“ említése. Egészen természetes és szükségszerű lenne, hogy egy olyan iskolafajnak, amely már a nevében ott hordja a „polgári“ jelzőt, a célkitűzésében hangsúlyozottan szerepeljen a polgár fogalmának a lényege, azon eszmények tömör összefoglalása, amelyek általában véve minden ország társadalmában az alkotó tagokat meghatározzák. Igaz, hogy az előbb idézett §-nak tartalmi része meglehetős mértékben fedi a polgár fogalmát, de azért szerintem mégis fogyatkozás, hogy ezt expressis verbis bele nem foglalták a feladat meghatározásába. Már a VKM 640—0—37/1930. VI. sz. rendelete, mely az 1927 : XII. te. végrehajtását tartalmazza, érezni látszik némileg e hiányt, mert a 2. § 4. bekezdésében a következőket mondja : „Az erkölcsös nevelés terén a polgári iskolának a magyar polgári osztály életfeltételeit, s a leányiskolában ezenfelül a női hivatás követelményeit kell szem előtt tartania“. E sorokban már világosan ki van emelve a magyar polgári osztály lényegisége, mint ami felé haladnia kell a polgári iskolának a ma£a nevelői és tanítói munkájában. Újabban sokat foglalkoznak a polgári iskola megreformálásával. Többféle terv van forgalomban. Ennek az egész újítási mozgalomnak részletes és gondos tárgyalását megtaláljuk egy nem régiben -— 1936 dec. hóban —- megjelent tanulmányban („A polgári iskola reformja“. Dr. Laurentzy Vilmostól, Bp.), amely ismerteti a különböző elgondolásokat és terveket eléggé bőven és teljes szakszerűséggel. Hogy ez a probléma mennyire nem könnyű, és az egyes vélemények milyen szétágazók, azt megítélhetjük ezen értekezés adataiból. Tökéletesen igazak a végső szavak : „A fentiekből megállapítható, hogy a polgári iskola reformja valóban egyike a legnehezebb kultúrpolitikai problémáknak, mert jóformán mindenfajta iskola határterületét érinti. .. A polgári iskola jövő sorsa attól fog függni,
