Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 1. szám - Dr. Márton Béla: A földrajztanítás módszere
12 Dr. Márton Béta: A földrajztanítás módszere. hetők azzal, hogy az osztályban történt bemutatás után a tanteremben vagy a folyosó védett helyén kisebb üvegszekrényben közszemlére — mintegy kirakatba — tesszük annak a területnek a térképével együtt, ahol az illető tárgy előfordul. A számonkérésnél győződünk meg arról, hogy valóban megszemlélték-e a kitett tárgyakat. A következő órában új anyag kerül a szekrénybe. A természetes szemléltetési módok és eszközök mellett sokkal használatosabbak a szimbolikus eszközök és módok. Az egész Föld szimbolikus ábrázolója a földgömb. Nélkülözhetetlen, ha a Föld alakjáról, a tengerek és szárazföldek eloszlásáról, valamelyik földrésznek, országnak a tengerekhez, az egész Földhöz való helyzetéről, a földrajzi szélesség és hosszúság magyarázatáról, a Föld forgásáról, a nappalok és éjjelek keletkezéséről, tartamáról, az évszakokról, gyarmatokról, világforgalomról, felfedezésekről van szó. A földgömböt a térképpel együtt kell használni. A földrajztanításnak legfontosabb eszköze a térkép. Fali térkép és iskolai atlasz nélkül földrajzot nem lehet tanítani. Jogosan követelhetjük meg minden tanulótól, hogy iskolai atlasza ne elhasznált, esetleg testvéreitől örökölt darab legyen, hanem az, amit az év elején a tankönyvjegyzékben előírtunk. Hiszen ha nem egyforma és jóállapotban lévő atlaszt használnak egy osztály tanulói, akkor nem tudjuk azt a tömeges tanításban alkalmazni. A térkép nemcsak a földrajzi tárgyak térbeli viszonyáról ad képet, hanem feleslegessé teszi, hogy a tankönyvek felsorolják a határokat, fekvést, hegyeket, vizeket, településeket. A domborzatból a lakosság foglalkozására, a vízhálózat sűrűségéből a csapadékviszonyokra lehet következtetni. A térképet azonban csak az tudja használni, aki olvasni tudja, azért erre meg kell tanítani növendékeinket. A térképolvasásba való bevezetés a világtájak és a mérték megismerésével kezdődik. A tanteremről készült tervrajz megérteti velük, hogy kénytelenek vagyunk kisebbíteni a mértéket. Ha pedig a szabadban nagyobb területről készítünk rajzot, az egyezményes jelek alkalmazásának szükségét is megértik. A szülőföld, a megye térképének megismerése után térünk át Magyarország térképére. Az átmenetet azzal hozzuk létre, hogy a megye térképét is felfüggesztjük. Az ország térképén megkerestetjük Budapestet, azután Debrecent, majd a Hortobágyot, a Tiszát, végül Hajdú megyét. Összehasonlítjuk Hajdú megye térképével. Miért rajzolták Magyarország térképén kisebbnek ezt a megyét? A két térkép mértékét összehasonlítjuk. Kiszámítjuk, hogy milyen a valóságos távolsága annak, amit a térkép 2,5,10 mm-hosszúnak ábrázol. Megmérjük a Püspökladány és Debrecen közötti távolságot Magyarország és Hajdú megye térképén. Bár mm-ekben különböző a távolság, a tényleges távolságot a mérték segítségével ugyanakkorának találjuk. Ezzel azután áttérhetünk a térkép használatára. A mértékkel mindannyiszor kell foglalkozni, ahányszor új térkép kerül az osztályba. Idegen területek nagyságáról úgy adunk képet, hogy a hazai területtel hasonlítjuk össze.
