Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 4. szám - Mohr Győző: A hármas tagolású tétel

Mohr Gyiiz/i: A hármas tagolású tétel. 175 csodája, felénk úszik oly biztosan, mint egy úszómester. A parton jól lerázta a vizet magáról és futott haza, hiába szólítottuk becéző nevekkel, hiába fütyültünk, vissza sem nézett 1 A folyóban halak úszkáltak. Hogy úszik a hal? Nézzük. Mikor oldalt fordul, az oldaluszonyait mozgatja, de amikor egyenesen előre iramlik, akkor csak a fark uszonyát hajtogatja. Kacsák, libák vadásznak reájuk. A tollazatuk fenntartja őket és a széles úszóhártyás lábuk­kal eveznek. Néha csak a farkuk látszik ki a vízből, néha meg egészen alábuk­nak és jó messzire úsznak a víz alatt. Lovakat hoznak most az itatóba. A kocsis reájuk ül, és be a mély vízbe. Szépen, biztosan úsznak, a kocsist egészen jól elbírják. Vége : Nem különös, hogy némelyik állat meg éppen irtózik a víztől. A macska, a tyúk? Nem is tanulnak meg ezek úszni 1 De honnan tud a kis kutya úszni? ELMÉLIÍEDÉSES TÉTEL. Eleje : A Halászbástyáról nézem a Dunát; hajók úszkálnak rajta. Mily csodálatos is az, hogy az a nehéz, vasas tömeg oly könnyedén siklik a vizen. Csupa vas és mégis úszik. Közepe : Már az ó-korban is törték ezen a tudósok a fejőket; minden­féle kísérleteket és számításokat végeztek, amíg rájöttek, hogy a vas is úszik a vízben, ha szélesre van kalapálva és a széle föl van hajtva, mert amennyi vizet kinyom a helyéből, annyival könnyebb lesz maga a vas is. Széles felület sok vizet szorít ki, többet, mint amilyen súlyú a vaslemez, azért úszik a vizen. Most még a hajtó erőt kellett tökéletesíteni. Évezredeken át emberek hajtot­ták a hajókat, alig több, mint száz éve, hogy egy amerikai gépész megpróbál­kozott a gőzgéppel. Kezdetben körben forgott a hajó, de amikor a kormányt rátették, szépen engedelmeskedett a kapitány parancsának. Befejezés : Azóta tökéletesítették a hajókat. Valóságos paloták úsznak a tengeren. Sőt borzalmas várak is iszonyú ágyúkkal. A búvárhajókról máskor írok. Magyar Endre, IV. o. t. A hármas tagolású tétel. A) ÉLMÉNYES. Emlékezetes szilveszterem. I. Végre, végre hazatért édesapám a háborúból I II. De örömünket rémesen megzavarta a forradalom. Amint Szilveszter estjén éppen vacsorához készülünk ülni: vendégünk is volt: Miklós bátyám, egyszer csak szörnyű gépfegyver ropogás, kiáltozás. Hirtelen nem tudtuk, mi az? Apám rögtön a földre vezényelt minket, lehasaltunk az ablak fala mögé. Fedezék, akár csak a fronton, mondta apám. Én nem féltem egy csöp­pet sem, apám négy és félévig volt a háborúban, mögéje bújtam. III. A jó sült, amit anyukám készített, apám kedvenc étele, egészen ki­hűlt ; sebaj, mondta apám, csakhogy senki sem sebesült meg. b) MEGFIGYELÉSES. Templomban : Ima szüléimért. I. Éjféltájban elcsendesedett a forradalmi zaj. Mentünk a templomba. II. Sok ember szorongott már ottan. Olyan redős, komor arcú volt a leg­több : a nők szomorúak. Térdeltek, imádkoztak. Én is. Elgondolkoztam, hogy milyen nehéz idők voltak a háború alatt. De most már jobb lesz minden. Apám itthon van. Ő is imádkozik. Anyám is. Áhítattal néznek a megfeszí­tett Krisztusra. Bennem is fölbuzog az imaszó. Jó Istenem, őrizzed meg drága jó szüléimét, őrizd bajtól, csapástól őket, engedd, hogy csak örömet szerezzek nekik. Adj erőt hozzá, mindenható Istenünk az Ür Jézus nevében. Ámen. III. Alig vettem észre, hogy zeng az orgona, oszlanak az emberek. Mi is hazatértünk. Sötét éj van... éjfél... brr. De apám itt van mellettünk...

Next

/
Thumbnails
Contents