Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 4. szám - Mohr Győző: A hármas tagolású tétel

176 Mohr Győző: A hármas tagolású tétel. c) ELMÉLKEDÉSES. István öcsémhez (Petőfi). I. Petőfi szívében sok szeretet lakott. Hazaszeretet, szabadságszeretet. A szülei iránti szeretete a legmeghatóbb. II. Sok gyönyörű költeménye szól erről, pl. A jó öreg korcsmáros, A füstbe ment terv, Anyám tyúkja, valamennyi között legszebb az, melyet István öccséhez írt 1 „Hogy s mint vagytok, éáes Pistikám. . Mily gyöngéden .szól kis öccséhez ! Hát még mikor édesapjáról szól, milyen csodálatos az ! Mily szomorúság van szívében, hogy nem segítheti eléggé öreg napjaira a jó öreg korcsmárost. De amit az édesanyjáról zeng, az olyan szép, hogy hozzáfogható t nem olvastam még sehol. Talán a bibliá­ban. Ä negyedik parancsolat az I Valahányszor olvasom, könny tolul szemembe és imádkozom szüléimért. Igazi biblia ez, hogy így viszi lelkemet imára 1 III. Oh sok nagy költőnk van, Arany, Vörösmarty, Tompa, de egy sem szól olyan meghatóan szüleiről, mint Petőfi. Igazán Petőfi a legnagyobb köl­tőnk, egyszerű szavakkal a legmélyebben hat meg. Mo/ir Loránd IV. o. t. ÉLMÉNY ÉS MEGFIGYELÉS ELEGYE. A Hamis Barát. Bevezetés : Kezdettől fogva ellenszenvesnek tűnt fel nekem. De a folyton felkínáló szeretete, vonzódása és ragaszkodása kissé lekoptatta bennem ezen érzést. Tárgyalás : Amikor érdeklődött és kért, hogy magyarázzak meg neki valamit, vagy ha én nem értettem a lecke egy részét, ő ajánlotta sietve szol­gálatát, ekkor azt hittem, valóságos barátság az, mit irányomban mutat. Ezen jól játszott alakoskodása kissé bizalmasabbá tett vele szemben. Elmond­tam csínyjeimet, amit a tanáraimmal követtem el... és ő csak hallgatta, s jókat mosolygott rajta, sőt helyeselte. Az elől azonban, hogy magát felfedje, hogy valamit a saját életéből elmondjon nekem, az elől finoman kitért. E helyett hallgatott, és elbeszélésemet jól megjegyezte. Nem azért, hogy okuljon és tanuljon a nem sikerült csínyeimen, hanem hogy alkalomadtán felszolgál­hassa tanáraimnak. így is lett. Sajnálom, hogy nem hittem első benyomásaim­nak. Az alkalom pedig akkor érkezett meg, midőn az osztályban egy komo­lyabb összeütközés volt, és nem tudták megállapítani a tetteseket. Az osztály­főnök úr egyenként hallgatta ki a fiúkat, főként pedig az ilyfajta besúgókat. Befejezés : Ez lett a vesztem, felfedeztetett a „barátom“, hogy ebben is, és a többiben is a főszerepet én vittem. Hadi* Mihály, IV. o. t. (1922). ELMÉLKEDÉSTÉTEL. (Széptani.) Toldi György. Arany János ,,Toldi“-jában szereplő főszemélyek között Miklós után György következik. Ő a hőskölteményben a rosszat képviseli. Tárgyalás: György, Toldi Lőrincnek elsőszülött gyermeke, aki Lajos király udvarában nevelkedett fényben és pompában, öccsét, Miklóst otthon- maradásra kényszerítette s parasztnak nevelte. Toldi Györgyről csak rosszat mondhatunk. Nincs jellemének egyetlen vonása, mely rokonszenvet, szere- tetet ébresztene iránta. Gőgös, elpuhult és aljas. Gőgös, mert mindenkivel lenézően bánik. Kapzsi, nem elégszik meg saját jussával, hanem még öccsé- nek örökségét is meg akarja kaparintani. Éppen azért tartja Miklóst a szülei­háznál, nehogy valaha is eszébe jusson saját birtokát követelni. Sok rossz tulajdonságán kívül még irigy, es már azért sem engedi Miklóst Budára, nehogy teste erejének és bátorságának révén magas tisztségre tegyen szert.

Next

/
Thumbnails
Contents