Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 1. szám - Dr. Márton Béla: A földrajztanítás módszere
Dr. Márton Béla: A földrajztanítás módszere. 5 Valamely vidék természeti szépségei, még inkább a természetben uralkodó rend, célszerűség és törvényszerűség felismerése felkeltik az isteni gondviselés gondolatát. A földrajz tehát a vallásos és esztétikai érzés fejlesztését is elősegíti. Mivel minden tantárgyat azért tanítunk, hogy a tanulóban egységes eszmekört, világszemléletet alakítsunk ki, ezért nincs egyik tárgy sem szigorúan elhatárolva, hanem nyugodtan átnyúlhat más tárgyak területére is, ha fogalmakat akar tisztázni, ha az egységes eszmekor kialakítása végett szüksége van más tantárgyak segítségére. A földrajznak más tantárgyakkal való összefüggése régóta ismeretes. Ezért nevezte Herbart associáló jellegűnek tantárgyunkat. Legtermészetesebb a kapcsolata a természettudományokkal és a történelemmel. Hiszen a növény-, állat- és ásványvilág előfordulásáról, lelőhelyeiről, történelmi események színteréről a földrajz ad felvilágosítást. A növényvilág az éghajlat következménye. Az éghajlat megértése végett a fizikához, a mállásáért a vegytanhoz fordulunk. A földfelszín kialakulását a geológia, az államok keletkezését a történelem magyarázza meg. Területek nagyságának, lakosaik gazdasági és kulturális életének ismertetésénél számokra és számításokra van szükségünk. Amidőn a területek nagyságát, a lakosság számát összehasonlítjuk és kiszámítjuk, hogy egyik a másiknak hányszorosa, akkor a számtannal hoztunk létre kapcsolatot. Amikor pedig arra ügyelünk, hogy szabatosan beszéljünk, s ezt kívánjuk meg tanítványainktól is, nyelvtani és stilisztikai hibáikat kijavítjuk, akkor a nyelvtanítást szolgáljuk. A többi tantárggyal való kapcsolatra általában mindig figyelmeztet a hol? kérdés felmerülése. Ha a tanulók megszokják, hogy erre a kérdésre a térkép segítségével válaszoljanak, akkor a térkép többé nem tisztán földrajzi, hanem általános képző eszköz. Kívánatos, hogy minden tanteremben legyen ezért világtérkép, amit tanár és tanuló mindig vegyen igénybe, valahányszor a hol? kérdés felmerül. A más tantárgyakkal való kapcsolat megteremtéséért azonban nem szabad a földrajz sajátos feladatáról megfeledkezni és más tantárgy szolgálatába állítani. A földrajz főfeladata a föld szépségeinek, nagyszerű jelenségeinek, továbbá az ember és a föld közötti okozati összefüggés magyarázata. A tanmenet készítésénél a tanítandó anyagot úgy osztjuk be, hogy egymással összefüggésben álljon. Zárt egységeket tárgyalunk tehát, és a részeket akként sorakoztatjuk fel, hogy lassan-lassan appercipiálhatok legyenek. JE felfogásnak megfelelően természetes egységeket — tájakat — és nem közigazgatási területeket tanítunk. A tájék elhatárolására nincs határozott szabály. Általánosságban tájék az olyan terület, amely egyforma jellemével világosan különbözik a szomszéd területtől, és így aránylag természetes és gazdasági önállóságú. A tájék határai tehát ott vannak, ahol a vidék jellemvonásai megváltoznak. Jellemző vonásai közé tartozik a földrajzi fekvés, a tengerhez való
