Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 1. szám - Dr. Márton Béla: A földrajztanítás módszere
6 Dr. Márton Béla: A földrajztanítás módszere. viszonya, a talaj tulajdonságai (magasság, felszínalakulat, kőzet), a klíma, vízrajz, a művelés módja, forgalmi utak és a települések. Van olyan tájéka, melyet geológiai viszonyai különítenek el más tájéktól, mást a domborzat, vagy a vízrajzi viszonyok tesznek önállóvá, tájékká. Magyarország tájékainak kiválasztásában Prinz Gy. Magyar- ország földrajza (Budapest, 1914) és Cholnoky J. : Magyarország földrajza (Danubia, 1929) segíthet. A tárgyalás anyagának kiválogatásában a következő kérdések vezetnek : Minő képe van a tájéknak? Miért ilyen? Milyen lehetőségeket nyújt az ember megélhetésére? Hogyan használják ki ezeket? A tárgyalás sorrendje úgy alakul, hogy először elhatároljuk a területet, azután megállapítjuk a nagyságát. Ezután következik a térszín vizsgálata, majd pedig az éghajlatra térünk át, mert ez a térszíntől függ. Az éghajlat és a térszínviszonyok a vizek meghatározói, de ezektől függ a növényvilág, viszont az utóbbi az állatvilágot alakítja ki. A növény- és állatvilág irányítja a mezőgazdaságot, tehát most ez kerül sorra. Ezután a bányászat, ipar, közlekedés, kereskedelem következik. A gazdálkodás módja határozza meg a lakosság számát, házait, telepeit és életmódját. Abban az esetben, ha tanítványaink már tanultak geológiát, a terület ragyságárak meghatározása után a tájék keletkezését vehetjük fel, azután térünk át a térszínformákra, s itt emlékezhetünk meg a talajkincsekről is. Csak ezután kerül sor az éghajlatra. A gazdasági élet tárgyalását megelőzheti a lakosságé, mert nemcsak a gazdaság van hatással a lakosság életmódjára, hanem a gazdaság alakulására is lehet hatással a lakosság száma, műveltsége stb. Ha egy-egy tájékot részleteiben megismertünk, befejezésül összefoglaljuk. Nemcsak hazánkat, hanem más államokat is tájékokra bontva beszéljük meg, és azután egységes tájéknak fogva fel az államot, a maga egészében foglaljuk össze. Nem minden államot beszélünk meg egyforma terjedelemben. Azokra kell nagyobb gondot fordítani, amelyekkel hazánk szomszédos és történelmi, gazdasági viszonyaival szorosabb kapcsolatban áll. Ausztria, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia, azután Németország, Olaszország, Lengyelország és Svájc, majd Anglia, Francia- ország, Hollandia, végül Finnország és Észtország tárgyalandók részletesebben, mig a többieket felületesebben taníthatjuk. A megúnás elkerülése végett tanácsos, hogy ez országok tájékait ne egyforma részletességgel tárgyaljuk minden évben, hanem évenként váltogassuk. A tanításra kiszemelt tájék azonban olyan legyen, amely visszatükrözi az egész állam életét. A tájékek kiválasztásában Hettner : A leíró földrajz alapvonalai. I—II. k. (Budapest, 1926) c. könyve nyújt segítő kezet. Az idegen földrészeket hasonlóképpen tanítjuk, mint Európát,, csakhogy még jobban válogatunk az anyagban. Azok az államok, amelyekkel gazdasági összeköttetésben állunk, és amelyek világ- gazdasági jelentőségük miatt az általános érdeklődés tárgyai, mindig fontosabbak, mint a többiek. Az Északamerikai Egyesült Államok,
